Marjana Beca, a külügyminisztérium szóvivője megmagyarázta, miért kell Beregszászba egy zászlóaljat telepíteni. Azért, mert Kijev aggódik, mivel Kárpátalján az utóbbi időben megszaporodtak a provokációk. Méghozzá oly mértékben, amilyenre Ukrajna fennállása óta nem volt példa.
Pavlo Klimkin külügyminiszter nem magyarázta meg, miért nem kell Kárpátaljára EBESZ-missziót küldeni. Csak annyit mondott, szerinte nincs rájuk szükség.
Én pedig megpróbálom megérteni a diplomácia vezetőjét és sajtósát.
Induljunk ki abból, hogy egyre gyakoribbak a helyi magyarságot érő támadások (azt, hogy kik állnak mögöttük, mi motiválja az akciókat, most hagyjuk). Ezt a szóvivő és a miniszter is elismeri. Csakhogy – véleményem szerint – hibás következtetést vonnak le. Hiszen az álarcos nemzeti(szocialista) vonulásokkor, de még egy székház felgyújtásakor sem a hadsereget szokás bevetni. (Mentsen minket Isten attól, hogy odafajuljon a helyzet, hogy valóban a hadseregnek kelljen rendet teremtenie.) Demokráciában, polgárok ellen, még ha azok mégannyira is agresszívak, aligha szabad a katonaságot kivezényelni. Tehát, a beregszászi „zászlóalj-telepítés”magyarázataként ez a logika megbukik.
Jóval életszerűbbnek tűnik a békés eszközökkel – bizonyosan a sértett érdekében – fellépő, nemzetközi jogosítványokkal bíró, s így a hadseregnél bizalmat keltőbb EBESZ-megfigyelők jelenléte.
Elfogadom Marjana Beca álláspontját: Ukrajna belügye és szuverén joga, hogy hadseregének bármely zászlóalját az ország területén belül egyik régióból a másikba telepítse. Azt már kevésbé tolerálom, hogy közben madárnak néz, s azt akarja elhitetni, a csapatmozgatás a beregszásziak érdekében, védelmében történik.
A külügyminisztérium szóvivőjétől elvárható annyi politikai éleslátás, diplomáciai tapintat, empátia, melynek birtokában megérti: az olyan intézkedés, mely sebeket szakít fel, régi sérelmeket idéz, bizony rossz üzenet hordozója.
