Az ukrán polgárok jelentős része úgy gondolja, hogy az ország helyzetén sokat javítana, ha egy diktátor venné át a hatalmat, nosztalgiával gondolnak a Szovjetunióra, stabilitást akarnak, s ezzel egyidejűleg támogatják a NATO-tagságot – mindez egy közvélemény-kutatásból derült ki, melyek eredményeit az Ukrajinszka Pravda adta közre.
A kérdésekre adott válaszokból kiderül, a polgárok egészen mást tartanak fontosnak a saját, illetve az ország szempontjából. A közösség felől közelítve a háborút, a vezetők körében uralkodó korrupciót és a munkanélküliséget tekintik a legnagyobb problémának. Saját életük megkeserítőjének az alacsony fizetést, nyugdíjat, az inflációt, a kommunális díjak folyamatos emelkedését nevezték meg.
Ne legyen háború!
A megkérdezettek 74 százaléka azt szeretné, ha Donbász így vagy úgy, de az ország része maradna. Csupán 8 százalék támogatja a megszállt területek önállósulását. A lakosság ötöde szerint a harcot mindaddig folytatni kell, amíg a térség vissza nem kerül ukrán fennhatóság alá. Ugyanennyien a megoldást a szakadár területek föderatív státuszának elismerésében látják. A legtöbben (32 százalék) arra szavaznak, hogy a térséget nyilvánítsák ideiglenesen megszálltnak.
Politika –baljós árnyak
A kutatás alanyainak 92 százaléka a politikai helyzetet kritikusnak vagy feszültnek érzi. Ennek ellenére a többség nem radikális, hanem konstruktív megoldásokat kíván: valós fellépést a korrupció ellen, nem pedig látszatmegoldásokat, olyan projekteket, melyek biztosítják a lakosság anyagi stabilitását, és látható haladást garantálnak Donbászon.
59 százalék vár radikális változásokat, viszont mindössze 5 százalék hisz abban, hogy az elkövetkező öt évben élete jobbra fordul. A legtöbb optimista Ivano-Frankivszk megyében él. Ott 14 százalék hisz a boldogabb jövőben. A többi megyében ez az arány nem éri el a 10 százalékot.
A népesség 37 százaléka semmilyen pozitív változásban nem reménykedik, 18 százalék arra számít, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben romlik a helyzet. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy a szülők fele nem szeretné, ha gyerekei Ukrajnában élnének. A legnépszerűbb lakhely az Európai Unió (25 százalék), 7 százalék választaná az USA-t, 2 százalék Oroszországot. A többi nem tudja hova, de menne.
Legyen Ukrajna agrárnagyhatalom!
A lakosság nagyobbik fele a mezőgazdaság fejlesztésében látja a gazdasági problémák megoldását. Ellentmondás, de tény: az agrárnagyhatalmi álmok mellett a megkérdezettek 77 százaléka ellenzi a termőföld áruba bocsátását, pedig ilyen moratórium már egyetlen demokratikus berendezkedésű országban sincs érvényben.
Megjegyzendő, a közgazdászok többsége egyetért abban, hogy a mezőgazdaság és a nyersanyagok exportja nem teszi versenyképessé az országot. Ehhez fejlett iparra is szükség van.
Irány a NATO
Az utóbbi három évben Ukrajnában a NATO-tagságot támogatók száma a másfélszeresére nőtt. Jelenleg a lakosság 43 százaléka tartja kívánatosnak a belépést. Az ellenzők aránya 34 százalék. A katonai szövetségbe való belépés gondolata a nyugati megyékben a legnépszerűbb, az ellenzők Harkiv, Odessza, Doneck megyében vannak többségben.
A megkérdezettek egyharmada nyilatkozott úgy, hogy jobban érezte magát a Szovjetunióban. A nosztalgiázók többsége az idősebb korosztályhoz tartozik, a keleti és déli megyékben él.
A felmérés tanúsága szerint a lakosság 28 százaléka szívesen látna az ország élén egy erőskezű diktátort.
A közvélemény-kutatást 30 ezer tizennyolc évnél idősebb személy bevonásával, 2017 decemberében végezték.
Horváth Sándor
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
