Egy ország, amit a visszafejlődés jellemez

Ukrajna mára az IMF második legnagyobb adósa lett, s egyike a világ azon három országának, ahol a GDP kisebb ma, mint 30 évvel ezelőtt volt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelenlegi legnagyobb adósa 12,9 milliárd dollárral Görögország. Ukrajna 12,1 milliárddal a második. Az adósságlista harmadik helyezettje Portugália, de az ibériai ország „csak” 5,4 milliárd dollárral tartozik.

Andrij Reva szociális miniszter szerint a washingtoni székhelyű szervezet segítsége nélkül az ország képtelen lenne elkerülni az államcsődöt. Ám véleményével egyre inkább magára marad. A legtöbb gazdasági szakértő megkockáztatná az IMF-vel való szakítást, csakhogy ahhoz előbb törleszteni kellene a hatalmas tartozást. Ám hiába jöttek a hitelinjekciók, az ország gazdasága egyáltalán nem erősödött meg.

Olekszandr Ohrimenko elismert kijevi közgazdász szerint, bármi áron is, de be kell fejezni az együttműködést a hitelszervezettel. Az a tény, hogy 2014-ben még 4,3 milliárd USA-dollárt, 2015-ben 7,5 milliárdot, viszont 2016-ban és tavaly már csak 1-1 milliárdot utalt az IMF, s eközben a gazdaság nem zuhant össze, azt jelzi, nincs is rá szükség, érvelt az elemző.

Ohrimenko úgy ítéli meg, hogy a valutaalap csupán politikai nyomásgyakorlásra használja a hiteleit, attól reális gazdasági javulást nem lehet elvárni.

Példaként Görögország még ma is szorult helyzetét hozta fel.

A neves közgazdász elhibázottnak tartja azokat a lépéseket is, melyekkel a kijevi kormány operált a gazdasági növekedés beindítása céljából. Kritizálta a hrivnya szándékos devalvációját, a kommunális szolgáltatási díjak drasztikus emelését, az ezekből fakadó erős inflációt. A kabinet 2017-ben 8 százalékos pénzromlással számolt, ehhez képest az majdnem elérte a 14 százalékot. A jegybank január végén az addigi 14,5-ről 16 százalékra emelte az alapkamatot, márciusban pedig még tovább, 17 százalékra srófolta. Miközben az idei tervek 8,9 százalékos inflációról szólnak, csak januárban 14,1 százalékot mértek.

Az elmúlt két évben egyformán 2-2 százalékot tett ki a gazdasági növekedés, ami édeskevés. A már idézett szakértő úgy számol, ahhoz, hogy pozitív irányba fordulhasson az ország gazdasága, minimum 5-7 százalékos GDP-bővülésre volna szükség, legalább 7-8 éven át töretlenül. Ám ezt pokolian nehéz lesz megvalósítani, ha csak az idén 4 milliárd dollárt kell törlesztenie Kijevnek, az elkövetkező négy esztendőben pedig együttvéve 20 milliárdot, persze csak úgy, ha közben nem vesz fel újabb hitelt.

És ez csak a külső tartozás, mert a teljes államadósság meghaladja a 2 trillió hrivnyát.

Egy másik közgazdász, Ruszlan Bortnik azt fájlalja a legjobban, hogy Ukrajnában teljesen tönkre tették az ipart. Rávilágított, 1991-ben, azaz Ukrajna függetlenné válásakor az ipar még a GDP felét képezte, mára ez a szint 27 százalékra csökkent. Az akkori arányokhoz képest 37 százalékra esett vissza a nehézfémgyártás, 8 százalékra a textílipar, s 4 százalékra zsugorodott a gépjárműgyártás.

Ukrajna a posztszovjet térség egyetlen országa, s a világ három államának egyike, ahol ma a GDP kisebb, mint 30 évvel korábban volt.

Bortnik is úgy látja, hiába az IMF 26 éve íródó ukrajnai jelenléte, annak eredménye csupán az ipar leépülése, a gazdaság visszaesése, a gyártemetők sokasága, aminek maximum a fémtolvajok örülnek.

Dunda György

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó