Az ukrán pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint 2017-ben 2,5 százalékos GDP-növekedést ért el az ország gazdasága. Ez egy kevéssel jobb a vártnál. Azt remélik, hogy idén ez a szám meghaladhatja a 3 százalékot.
Az ukrán gazdaság teljesítményével kapcsolatban jobbára csak tippelnek a hazai és a nemzetközi szakemberek egyaránt. Ezek a prognózisok csak ritkán pontosak. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő 3,2 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál 2018-ban, jövőre pedig 3,7 százalékosat. Megjegyzik, a donbászi válság miatt ennél jobb mutatókat képtelenség produkálni.
Olekszandr Ohrimenko közgazdász szerint továbbra sem látni, mi az, ami igazán beindíthatná a gazdasági növekedést. A 2017-es 2,5 százalékos GDP-bővülés is jobbára csak a tavaly duplájára emelt minimálbérnek tudható be, ami idén januárban tovább nőtt, s jelenleg 3723 hrivnya. A valódi változásokhoz a gazdaságfejlesztést szolgáló kedvezményes banki hitelekre és a beruházási kedv növelésére volna szükség, csakhogy az instabil politikai helyzet és a kelet-ukrajnai háborús állapotok ezt meggátolják.
A pénzügyi tárca az államadósság aktuális alakulásáról is közölt számokat. 2017 végére az államadósság mértéke a GDP 71,8 százalékát tette ki, 2016-ban még 80,9 százalék volt. 2014 után most először sikerült azt csökkenteni, igaz, 2013 végén, azaz az előző politikai vezetés utolsó évében ez a szám még csupán 39,9 százalék volt, egy évre rá viszont már 69,4 százalékra ugrott. Az Euromajdanos forradalom nyomán hatalomra került kormány az akkori kevés valutatartalékokkal magyarázta a hirtelen jött romlást, azt, hogy a 8 hrivnyás dollárárfolyamnak nem volt meg a kellő fedezte, ezért az alig egy év alatt háromszorosára zuhant.
Az idén eltelt eddigi hónapokban újra emelkedésnek indult a külső tartozás. Februárban 540 millió dollárral nőtt az ukrán államadósság, s idén márciusra az 76,76 milliárd dollárt tett ki. Ez 0,71 százalékos növekedésnek felel meg.
Hazai és külföldi szakértők egyetértenek abban, hogy az idei mutatókat nagyban befolyásolhatják az ukrán–orosz kapcsolatok alakulása.
Amint az közismert: a kijevi kormány által felrúgta az orosz-ukrán gazdasági együttműködési szerződést. Tudni kell, hogy a rossz politikai viszony ellenére Ukrajnának továbbra is Oroszország a legfontosabb kereskedelmi partnere, megelőzve Lengyelországot. Az ukrán gépgyártás és fémexport java része még mindig oda vándorol. Amennyiben a kormány folytatni fogja a gazdasági együttműködés felszámolását, az fájóan üthet vissza saját gazdaságára, véli Andrij Herusz elemző. A most felbontott szerződésnek inkább csak politikai súlya volt, az a 2014-es hatalomváltás óta gyakorlatilag úgysem működött, ellenben harmincnál is több ágazati kontraktus szabályozza a két ország viszonyát, s a kijevi törvényhozásban egyre erősebb a szándék ezek megszüntetésére is. Ezek azonban olyan fontos stratégiai területeket érintenek, mint a gázszállítás, a nukleáris fűtőanyagok biztosítása és a már elhasználtak elszállítása. Kormánypárti képviselők javaslata szerint a radikális utat kell választani, s minden téren megszüntetni a kooperációt. Még az orosz magántőkét is kitiltanák az országból, bezárnák az orosz érdekeltségű bevásárlóközpontokat vagy mondjuk a töltőállomásokat.
Dunda György
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
