Elkezdődött a kullancsszezon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tájékoztatója alapján a kullancs-encephalitis megbetegedések száma egyrészt a klímaváltozás, másrészt a kültéri szabadidős tevékenységek népszerűsége okán egész Európában növekszik.
A WHO szerint a betegség évről évre fokozódó problémát jelenthet a kontinensen, hiszen már olyan helyekről is érkeznek bejelentések, ahol korábban nem volt ilyen gond. Egyes országokban 200 százalékkal nőtt a megbetegedések száma, másutt 60 százalékos emelkedést tapasztaltak.
A szakértők szerint az enyhe tél miatt idén a tavalyinál nagyobb kullancsinvázióra számíthatunk.
A veszélyes vérszívót ma már nemcsak egy erdei kiránduláskor, hanem akár saját kertünkben üldögélve is „beszerezhetjük”. Sajnos, az emberek először megpróbálják önállóan eltávolítani a vérszívót, többségüknél ilyenkor a kullancs feje a bőrben marad, s csak a sikertelen próbálkozás után fordulnak szakemberhez. Évről évre viták folynak arról, melyik a legmegfelelőbb módszer a kullancs eltávolítására. A szakemberek azonban azt ajánlják, amennyiben hazaérkezésünk után kullancsot találunk magunkon, forduljunk orvoshoz, aki szakszerűen megszabadít bennünket a kis vérszívótól.
A kis parazita bevizsgálása 132 hrivnya 82 kopijkába kerül a megyei Köjál laboratóriumában. Tavaly a bevizsgált egyedek 8,7 százaléka – 126-ból 11 – Lyme-kór hordozója volt – mondta el a Kárpáti Igaz Szónak Halina Szitnik, az egészségügyi minisztérium kárpátaljai laboratóriumának vezetője.
A kullancs a reggeli és az esti órákban a legaktívabb, a déli napsütést, a hőséget és a szárazságot nem kedveli, ilyenkor a nedves avar alá húzódik. A fűszálakon, bokrokon legfeljebb másfél méter magasságban megtelepedő vérszívó hang- és szaginger hatására veti rá magát „áldozatára”, majd a ruhán vagy a bőrön továbbmászva megkeresi a legmegfelelőbb helyet és megkezdi a táplálkozást.
– A kullancs-encephalitist (agyvelőgyulladás) és a veszélyes Lyme-kórt is terjesztő parányi élősködőktől a rovarriasztók és a gondos vizsgálat védi meg az embert. Az agyvelőgyulladásból a megbetegedettek döntő többsége 3-4 hét alatt szövődmények nélkül felgyógyul, de előfordulhat végleges izombénulás, sőt, nagyon ritkán halál is. A kullancson kívül a vírus terjedhet beteg állatok (tehén, kecske) nyers tején keresztül is. A másik bakteriális fertőzés a Lyme-kór – mondta el a KISZó-nak Halina Szitnik. Erre akkor kell gondolni, ha egy-két hét után a szúrás helyén gyorsan terjedő pirosság jelenik meg. Ez pár héten belül kezelés nélkül is elmúlhat, a beteg azonban nem gyógyul meg. Megnagyobbodnak a nyirokcsomók, megbetegedhetnek az ízületek, a belső szervek, s az idegrendszer is. Ezért kullancscsípés után feltétlenül forduljunk orvoshoz.
Tudni kell, hogy nem minden kullancs fertőző, fejtette ki a szakember. Mivel megyénk e szempontból nem tartozik a veszélyeztetett zónák közé, a védőoltás sem indokolt. Ezért a megfelelő előírások és óvintézkedések betartásával és „ellenfelünk” megismerésével nyugodtan hódolhatunk a természetjárásnak. Kiránduláskor ajánlatos zárt ruházatba öltözni. Viseljünk magas nyakú, hosszú ujjú inget, alul zárt nadrágot. Ruhánk legyen világos, hogy gyakran meg tudjuk nézni magunkat és társainkat, készüljön sima anyagból, hogy az öltözékre került kullancsot azonnal észrevehessük. Nem feledkezhetünk meg a fejfedőről sem. Biztonságunkat fokozhatjuk a különböző kullancsriasztó szerekkel.
Magyar Tímea
