Az Europarc Szövetség kezdeményezésére 1999 óta mostanság méltatják az Európai Nemzeti Parkok Napját annak emlékére, hogy 1909. májusában Svédországban alakultak meg az első (pontosabban egyszerre kilenc) ilyen létesítmények. Az egész Európára kiterjedő, kampányjellegű rendezvénysorozat a nemzeti parkok és egyéb védett területek céljaira és jelentőségére mutat rá, illetve igyekszik minél szélesebb társadalmi támogatást szerezni a természetvédelem ügyének. Vidékünkön e téren mi a helyzet? – kérdezte a Kárpáti Igaz Szó Dmitro Tomencsukot, a megyei környezetvédelmi főosztály osztályvezető helyettesét.
– Régiónkban mióta léteznek nemzeti parkok?
– Kárpátalján meglehetősen későn, 1989-ben elsőként a Szinevéri Nemzeti Park jött létre. Ez a legnagyobb és a legnépszerűbb is. A 42 700 hektáros területen 830 növényfélét, 170 gerincest és 373 gerinctelen élőlényt tartunk számon a viperától a barnamedvéig. Tíz évvel később létesült az Ung-vidéki Nemzeti Park mintegy 39 ezer hektáros területen. Itt található a világörökség részévé vált 3000 hektáros bükkerdő, mely közel ezer különféle növény és 354 állatfaj otthona. Közülük 20 szerepel a legveszélyeztetettebb európai fajok között. Az Ilosvai járásban 2009-ben létesítették a 6101 hektáron fekvő Elvarázsolt Táj Nemzeti Parkot. E viszonylag kis térségben mintegy 1500 féle, zömében ritkaságszámba menő élőlény honos. Az utóbbi a megyének, az előző kettő közvetlen Kijevnek van alárendelve.
– Miért nem a helyi közösségek a gazdák?
– Mi semmi rosszat nem látunk abban, hogy ezek a védett térségek más-más felügyelet alá tartoznak. Az anyagi támogatást, ami tulajdonostól függetlenül gyre kevesebb, egyaránt az állam adja. A tényleges gazdálkodás e területeken a helybéliek feladata.
– Az ember kirándulásai során elborzad az erdőben, a patakok, folyók mentén szétdobált rengeteg szemét láttán.
– Ez az egész megyében, sőt már az államhatárokon is átnyúló égető probléma. Azokon a helyeken, ahol sok turista, kiránduló fordul meg, még az utak állapotánál is elrettentőbb a helyzet. Részben ők maguk szemetelnek, de a helybéliek is előszeretettel alakítanak ki illegális hulladéktárolókat abban bízva, hogy áradáskor a folyók úgyis elsodorják azokat. Az ilyen hozzáálláson nagyon nehéz változtatni.
– Tervezik-e újabb nemzeti parkok kialakítását?
– Nem. Azonban a meglévőket szeretnénk jelentős mértékben bővíteni. Ehhez viszont a helyi közösségek hozzájárulására is szükség van.
Balogh Csaba
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
