Az Egyesült Államok soha nem ismeri el a Krím annektálását – tette közzé nyilatkozatában Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Trump–Putyin találkozó ide vagy oda, az orosz szankciók is életben maradnak. A Kreml nem maradt sokáig adós a válasszal.
A washingtoni közleményben az amerikai diplomácia vezetője megismételte az eddigi amerikai álláspontot, miszerint a Krím Ukrajnához tartozik, és felszólította Oroszországot a félsziget megszállásának befejezésére.
„Az Egyesült Államok felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben az általa is elfogadottnak mondott alapelveket és vessen véget a Krím megszállásának” – olvasható a közleményben.
A kommünikét röviddel azelőtt adták ki, hogy Mike Pompeo a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán beszámolt az amerikai elnök két csúcstalálkozójáról, a Szingapúrban Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel és Helsinkiben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott tárgyalásokról. Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának republikánus vezetője a meghallgatás előtti egyik interjújában az amerikai–orosz csúcstalálkozó utáni sajtóértekezletről azt mondta: „országunk történetének szomorú pillanata volt”.
Nem változott Washington politikája az Oroszországgal szemben hozott szankciók ügyében sem – jelentette ki Mike Pompeo a szenátus külügyi bizottságában tartott meghallgatásán. Álláspontját a miniszter rövid nyilatkozatban fejtette ki, kitérve elsősorban a Helsinkiben tartott csúcstalálkozóra és az Észak-Koreával kapcsolatos amerikai kormánypolitikára.
Közölte: a Helsinkiben tartott csúcstalálkozón az amerikai fél azt próbálta kifürkészni, hogy Moszkvának szándékában áll-e a kétoldalú viszony javítása.
„Most az orosz térfélen van a labda” – szögezte le. Hangsúlyozta, Donald Trump elnök teljes mértékben tisztában van azzal, hogy Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai választások folyamatába. A külügyminiszter arról tájékoztatta a szenátorokat, hogy mind Szíria, mind Ukrajna ügyében az amerikai fél az Egyesült Államok alapvető stratégiai érdekeit védelmezte. Nem kerültek szóba az Oroszország elleni szankciók, és nem született megállapodás Ukrajna ügyében – szögezte le.
Megerősítette, az amerikai kormány nem ismeri el a Krím annektálását.
A meghallgatáson a szenátorok leginkább azt sérelmezték, hogy nem kapnak megfelelő tájékoztatást a kormányzat külpolitikai döntéseiről, és a legtöbb kérdés az amerikai–orosz viszonyt, konkrétan a Donald Trump és Vlagyimir Putyin négyszemközti találkozóján elhangzottakat firtatta.
A washingtoni nyilatkozatokra gyorsan jött a moszkvai válasz. Az orosz diplomácia vezető tisztségviselői elutasították az amerikai külügyminiszter Krímmel kapcsolatos nyilatkozatát. Facebook-bejegyzésében Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az amerikai külpolitika irányváltásait kritizálta. „Hiszen nemrégiben még az iráni nukleáris programmal kapcsolatos közös cselekvési terv és a párizsi klímaegyezmény is az Egyesült Államok hivatalos politikája volt. Maga Barack Obama elnök döntött erről. Azután Donald Trump gondolt egyet és másképp döntött. Ismerjük mi ezeknek a sorsdöntő nyilatkozatoknak a fontosságát” – írta gunyoros éllel Zaharova.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke, ugyancsak egy Facebook-bejegyzésben úgy vélekedett, hogy a Krím feletti orosz fennhatóság el nem ismerése bukásra van ítélve. „Saját tapasztalatukra hivatkozva, miszerint 1940-ben nem fogadták el a balti köztársaságoknak a Szovjetunóhoz való csatlakoztatását, az amerikaiak arra esküsznek, hogy ezúttal is így fognak tenni, most a Krím Oroszországhoz való tartozásával kapcsolatban. Az amerikai stratégáknak úgy tűnik (vagy azt akarják hinni), hogy ez a két történet egyforma és hogy a történelmileg egyszer már alkalmazott stratégia minden élethelyzetre jó. Ez radikális tévedés” – írta a szenátor.
Érvelése szerint amíg a Baltikumban a szovjet hatóságok helyi politikusok egy meglehetősen szűk körére és katonai erőre támaszkodtak, addig a Krím sorsáról „a helyi lakosság széles tömegei döntöttek, és a történelem mindent helyre tett”. Koszacsov azt állította, hogy a Fekete-tengerbe benyúló félsziget esetében nem történt kényszerítés, és hogy Washington a „népakarat ellenében” cselekszik.
„Erre a kérdésre az Oroszországi Föderáció elnöke már megadta a választ. A Krím elidegeníthetetlen része az Oroszországi Föderációnak. A kérdés le van zárva. Tudjuk, hogy ezzel kapcsolatban eltérnek az álláspontjaink, de mi ezt a kérdést véglegesen lezártnak tekintjük” – nyilatkozott a Krímből a TASZSZ hírügynökségnek Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet.
A washingtoni orosz nagykövetség, szintén a közösségi médiában közzétett állásfoglalásában, egyebek között azt hangoztatta, hogy az amerikai külügyminisztérium kettős mércét alkalmaz, és hogy az orosz diplomácia egy olyan nyilatkozat kibocsátását várja tőle, amely Szerbia részének ismeri el Koszovót. A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismerte el ennek a lépésnek a legitimitását.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
