A hírek között naponta szerepelnek olyanok, amelyek eltévedt, sérüléseket szenvedett turistákról szólnak. A felkutatásukra és mentésükre mindig készen állnak a kárpátaljai hegyimentők. Róluk mit kell tudni? – kérdezte a KISZó Viktor Opaleniket, a megyei hegyimentő alakulat helyettes vezetőjét.
– Miért van szükség a szolgálatra és mekkora erőket tudnak mozgósítani?
– Azért van ránk szükség, mert sok a felelőtlen ember, aki önfejűen nekivág a hegyeknek. Évente két-háromszáz alkalommal kell bajba jutott, eltévedt turistákat és gombázókat keresni, akik nekünk köszönhetik az életüket. A megyében 66 hivatásos hegyimentő áll készenlétben. Esetfüggő, hogy hány fős csapat indul felkutatni az eltévedt turistát. A minap például Rahó térségében egy bordasérülést szenvedett férfit négy kollégám kereste. Az elsősegélynyújtást követően kórházba szállították. Egymaga mozgásképtelen volt. Ám vannak extrém helyzetek, amikor egyéb segítséget is igénybe kell venni. Ilyenkor helyi erdészek, vadászok és önkéntesek is társulnak hozzánk.
– Mennyi időbe telik, míg eljutnak a bajba jutottakhoz? Egyes bíráló vélemények szerint sokat késlekednek.
– Ilyesmit azok állítanak, akiknek fogalmuk sincs a munkánk jellegéről. Gyorsaságunk ugyanis több tényező függvénye. A terepviszonyokon, az időjáráson is sok múlik. Télen a lavinaveszélyre nekünk is oda kell figyelnünk. De hegyomlás, földcsuszamlás nyáron is előfordulhat. Kedvező körülmények között egy órán belül a helyszínen vagyunk, de olykor napokig is eltart a bajbajutottak keresése. Mínusz húszfokos hidegben az idő valóban fontos tényező, mert minél tovább tart a kutatás, annál kevesebb a remény, hogy élve találjuk meg az illetőt. Nyáron más a helyzet, ám ilyenkor is fontos, hogy időben érkezzen a segítség. Nemrég pórul járt egy asszony, aki gombázni indult. Három nap múlva találtunk rá, de már nem élt.
– Milyen hibákat követnek el a turisták?
– A leggyakoribb probléma az, hogy alábecsülik a természet erejét, illetve irreálisan mérik fel a képességeiket. Rengetegen keresik fel vidékünket, hogy meghódítsák az ország legmagasabb hegycsúcsait. Ez nem veszélytelen vállalkozás. Sokan olyankor vágnak neki az útnak, amikor az időjárás sem kedvez a túrázáshoz. Erre minden alkalommal felhívjuk a figyelmüket. Azt is elmondjuk, hogy a havasokban pillanatok alatt megváltozhat az időjárás. Kitörhet a zivatar, sűrű köd ereszkedhet a környékre. Ez a jártas turistákban is félelmet kelt, a gyakorlatlanok pedig pánikba esnek és elkezdenek vaktában futkosni, menedéket keresni. Ez nagy hiba, mint ahogyan az is, ha a figyelmeztetés ellenére nekivágnak a hegygerinceknek. A többség sajnos nem is jelzi, hogy túrázni indul, s milyen útirányt választ. Ezért baj esetén a megtalálásuk is sokkal nehezebb.
Balogh Csaba
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
