Ha azt mondjuk, hogy Ukrajnában gondok vannak a tankönyvellátással, már senki sem lepődik meg. Mint kiderült, vidékünk magyar tannyelvű oktatási intézményeiben sem lesz ott minden tankönyv szeptemberre. Mi okoz gondot és mi lenne a megoldás? – kérdezte a KISZó Varga Bélát, a lembergi Szvit Kiadó ungvári magyar szerkesztőségének vezetőjét.
– Mi a helyzet az idén a tankönyvellátással?
– Zűrök vannak a tankönyvkiadás körül. A tizedik osztályos kiadványok közül még csak egyet, a matematikát kaptuk meg fordításra. Az idén nekik, az ötödikeseknek, illetve az első osztályosoknak készülnek fordításos könyvek. Az ötödik osztály újrakiadás, abból három könyv lett lefordítva eddig, kettő függőben van. Az elsősökét még nem kaptuk meg, viszont az ábécés- és olvasókönyvük készen vannak, csak úgy, mint a felsősöknek a magyar nyelv és irodalom, mivel azokat mi készítjük, csapi szerzők írták. Azok nincsenek meg, amelyeket fordítani kell, mivel még az ukrán szöveget sem kaptuk meg. A minisztériumban jogi viták zajlanak, ezért csúszik a dolog. Szeptember elsejére biztosan nem készülnek el a tankönyvek, de nem csak a magyar, hanem az ukrán iskolák számára sem.
– A Magyar Kormány segítsége itt is észrevehető?
– Igen. Mivel az itteniek méltánytalanul keveset fizetnek a fordításért és a szerkesztéséért, tavaly támogattak minket. A magyar állam honorárium formájában kiegészítette a dolgozók jövedelmét. Erre az idén is ígéretet kaptunk. A kiadó a szerkesztők óriási munkájáért mindössze hatezer hrivnyát fizetett. A korrektor sincs megfizetve, tankönyvenként ezer hrivnya, holott éjjel-nappal dolgozik, még hétvégén is, mivel rövid a határidő. A mi, 1945-től működő szerkesztőségünkből tavaly mindenkit elbocsátottak. Arra hivatkoztak, hogy még a minimálbért sem bírják kifizetni a munkásoknak. Én maradtam egyedül főállásban, mint vezető. A többiek jelenleg külsősként, szerződéssel dolgoznak.
– Mire számíthatunk?
– Szerintem csak a következő éven lesz némi előrehaladás. Volt már erre példa. A kiadók pereskedtek és csak a tanév második felére jelentek meg a könyvek. Meg lehetne tenni azt is – ha a minisztérium hozzájárulna –, hogy részenként, ahogy fordítjuk és szerkesztjük a tankönyveket, feltesszük a világhálóra és onnan letöltik, amíg ki nem nyomtatják. Utána úgyis fel szokott kerülni az internetre. Véleményem szerint ennek az egésznek az lesz a vége, hogy hamarosan fizetősök lesznek a tankönyvek is. Csodálkozom, hogy egyáltalán még nem azok. Hiszen lassan minden kedvezményt megszüntetnek.
Simon Rita
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
