Magyarország vissza akarja szerezni Kárpátalját? Kétséges. Habár… – ezzel a sejtelmes, sokat ígérő címmel közöl fejtegetést a Mukachevo.neten Sztepan Szikora.
A szerző állítása szerint a „magyar problémát középről” közelíti meg. Magyarázatként hozzáteszi, hogy a múlt század 90-es éveinek végén a Munkácsi Járási Állami Közigazgatás belpolitikai osztályának vezetőjeként tanulmányozta a járás magyarságának problémáit. Sok magyar értelmiségi a barátja, ismeri a kárpátaljai magyarság vezetőit, több polgármesterrel van kapcsolatban. Ám, teszi hozzá, azóta sok minden változott, az „ukrán” (sic!) magyarok és a világ is más lett. (Valamilyen okból Szikora írásában folyamatosan használja az „ukrán” magyarok kifejezést.)
A változások között a szerző megemlíti, hogy Magyarország az EU és a NATO tagja lett. Megítélése szerint az ország Kelet-Európa egyik legfejlettebb állama, melyet Csehországhoz hasonlít.
Ukrajnát, nem ilyen pozitív színben tünteti fel. Fejletlen iparról és mezőgazdaságról, korrupcióról, rossz utakról beszél.
Az „ukrán” magyarok oktatásával kapcsolatban kijelenti: minden úgy maradt, ahogy a Szovjetunióban volt, annyi változással, hogy az „idegen” orosz nyelv helyett az ukránt kezdték el tanítani.
„Meg kell állapítani, országunkban hiányzik a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos bármiféle állami politika”
– állapítja meg a szerző, aki részletezi, milyen támogatásban részesíti a magyar állam a kárpátaljai magyarokat, s kérdőjelek sokaságát használva ír a magyar feliratokról, az állami hivatalokon az ukrán mellett lengő trikolórokról.
Szikora eszmefuttatásának folytatását ígéri, a következő publikációjában azt akarja összefoglalni, mit kell tennie az ukrán államnak azért, hogy az „ukrán” magyarok ne csak formálisan, hanem valójában Ukrajna állampolgárainak érezzék magukat.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
