Huszonhét éve kiáltották ki Ukrajna függetlenségét. A lakosság, közte a kárpátaljai magyarság, a kérdésben rendezett népszavazáson is megerősítette a döntést. Vajon hova jutott az ország a közel három évtized alatt? – kérdezte a KISZó Mihajlo Selemba politológust.
– Sejtette-e a nép, milyen jövő vár rá, amikor a függetlenségre szavazott?
– Szerintem a döntő többségnek sejtelme sem volt arról, valójában mit jelent függetlennek lenni. Azzal sem voltak tisztában, mire szavaznak. Volt egy idealizált kép arról, hogy mindenki a maga ura lesz, és tejben-vajban fogunk fürödni. Ukrajna akkori gazdasági helyzete erre engedett következtetni.
– Valóban független lett az ország?
– Ha a szovjet rendszert vesszük alapul, akkor igen. Bár a lakosság mintegy harmada még mindig a szocialista ideák bűvöletében él, a többség viszont már radikálisan új életszemlélettel rendelkezik. Valamikor az ezredforduló táján történt meg ez a pszichológiai áttörés, a lelki felszabadulás. Teljes függetlenségről azonban a globalizáció korában aligha beszélhetünk. És ezzel nemcsak Ukrajna van így.
– 27 év alatt mit értünk el?
– A rengeteg belső feszültség, a külső akadályok dacára szerintem sokat haladtunk előre. Persze, okosabb politikával messzebbre juthattunk volna. Most háborús terhet kell cipelnünk, amire bizony senki nem számított. Az ország egységét, szuverenitását soha nem fenyegette ennyi veszély. Ráadásul úgy látom, a nép nagyon belefáradt az évek óta zajló tragikus eseményekbe. Most sokan a jövő évi választásokban reménykednek, hogy talán egy új vezetés jobb irányba kormányozza a szekerünket.
– Ezek szerint úgy véli, csalódást hozott az új rendszer?
– Bizonyos szemszögből igen. A szovjet érában az ukránok nem voltak tisztában a realitásokkal, nem fogták fel, hogy más államokhoz képest szegénységben élnek, mert nem volt összehasonlítási alapjuk. Igaz, mi itt négy európai állam határán tisztábban láttuk a helyzetet. Ám huszonhét év alatt nagyot változott a lakosság felfogása, felnőttebb, érettebb gondolkodásúvá vált. Ma már tudják, hogy nem az állam az eltartó, mindenkinek önmagáról kell gondoskodnia. A függetlenségnek szerintem ez a legnagyobb hozadéka. A jelenlegi bonyolult helyzet, a legutóbbi Majdan utáni korszak sokkal inkább kiábrándító.
– Mit várhatunk a közeljövőben?
– Ukrajnának mindenképp a nyugodt és békés fejlődés útjára kell lépnie, ha tovább kíván haladni a tényleges uniós tagság felé. Persze sok függ attól, milyen irányt választ az USA, az EU és Oroszország. Sorsunk alakulásában továbbra is meghatározó lesz a két nagy szomszéd és az Egyesült Államok hatása. És sok múlik a közelgő választásokon.
Balogh Csaba
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
