A kijevi parlament a házszabály ismételt felrúgásával, csak ötödik nekifutásra fogadta el első olvasatban az új ukrán nyelvtörvényt. A 450 fős törvényhozás 261 tagja támogatta a 77 honatya által készített előterjesztést. A javaslat kimondja, Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán. A jogszabály remekül illeszkedik abba a kisebbségellenes fősodorba, aminek az elmúlt időszakban elszenvedői vagyunk.
Az államnyelv nyilvános elhanyagolása, illetve megsértése büntetőjogi felelősséget von maga után, amelynek büntetési tétele a pénzbírságtól egészen a három évig terjedő szabadságvesztésig terjedhet, rögzíti a törvényi indítvány. Az előterjesztés egyebek mellett kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát az oktatási intézményekben és valamennyi hivatalos helyen.
De még a boltokban vagy a buszon is, például ha valaki ukránul szól a pénztároshoz, vagy mondjuk a buszsofőrhöz, kötelező ukránul válaszolniuk. Amennyiben más nyelven teszik azt, az illetőt feljelenthetik az e célból létrejövő állami hatóságnál…
A tervezet szabályozza az ukrán, mint államnyelv használatát a társadalmi élet nyilvános szférájában, hatásköre csupán a vallási szertartásokra és a magánbeszélgetésekre nem terjed ki. Emellett kimondja, Ukrajna minden állampolgárának beszélnie kell az államnyelvet, az állampolgárság megszerzéséhez pedig nyelvvizsgát kell tenni ukrán nyelvből.
Hibátlanul kell tudnia ukránul többek között a magas beosztású tisztségviselőknek, a választott képviselőknek, a diplomáciai szolgálat tagjainak, a bíráknak, a pedagógusoknak, az orvosoknak, valamint az állami és az önkormányzati intézmények dolgozóinak.
A nyomtatott sajtótermékek esetében a javaslat engedélyezi ugyan a más nyelven való megjelenést, de előírja, hogy annak ukrán nyelvű mutációja is legyen.
Azaz, ha minden így marad, a kárpátaljai magyar lapoknak legkevesebb feleannyi példányszámban, mint az eredeti nyelven ukrán fordításos változatot is meg kell majd jelentetniük.
A különböző nyelven megjelenő kiadványoknak azonosaknak kell lenniük címükben, tartalmukban és terjedelmükben.
Mindezeken túl az összes általános információnak – hirdetéseknek, felszólításoknak, üzeneteknek, egyebeknek – hang- és vizuális jelzéseknek egyaránt az államnyelven kell megjelenniük.
A hivatalos nyelvhasználatot szabályozó törvény megalkotására azért volt szükség, mert az alkotmánybíróság az év elején megsemmisítette a 2012-ben elfogadott kisebbségbarát nyelvtörvényt, ami például lehetővé tette, hogy az egy tömbben élő kisebbségek nyelve regionális státusszal bírjon az adott régióban. Mint azt már megírtuk, a sietség vélhetően azzal magyarázható, hogy a jelenlegi kijevi irányvonal jól láthatóan a nemzeti érzelmű szavazók megnyerésével szeretné átmenteni a hatalmát a jövő évi választások során. Ennek a törekvésüknek pedig a kisebbségek isszák meg a levét…
