Az egyházra is átterjedt az orosz–ukrán háborúskodás

Már az egyház világát is elérte az egyre durvuló ukrán–orosz szembenállás. Mint az közismert, az ukrán ortodox egyház szeretne teljes mértékben önállósodni Moszkvától, amiben partnere a konstantinápolyi patriarchátus. Ukrajnában politikai szintre emelték a végleges szakadás kérdését, Oroszországban viszont azt mondják, ebbe nem szabad belefolynia a politikának. Ám igazából már rég belefolyt…

Bartolomaiosz ökumenikus konstantinápolyi pátriárka történelmi, levéltári dokumentumokkal alátámasztva cáfolta meg a moszkvai vádakat, amelyek szerint nincs kánoni joga Ukrajna területén, így nem folytathatná le Kijev kérésére az ukrán ortodox egyház egységes nemzeti egyházzá minősítésének folyamatát – jelentette az UNIAN hírügynökség.

Nemrég az orosz ortodox egyház, majd azt követően az ukrán ortodox egyház Oroszországhoz hű szárnya, a moszkvai patriarchátus intézett támadást a konstantinápolyi pátriárka ellen, aki elhatározta, hogy Moszkva heves tiltakozása ellenére is függetlenné teszi az ukrán egyházat az orosztól.

A moszkvai patriarchátus szinódusa Kijevben tartott ülésén Ukrajna belügyeibe való durva beavatkozással vádolta meg I. Bartolomaioszt.

Ukrajnában két ortodox egyház van, az egyik a Filaret pátriárka vezette kijevi patriarchátushoz tartozik, a másik pedig a Kirill pátriárka fémjelezte orosz ortodox egyház része. Előbbi Ukrajna függetlenné válásával szakadt ki Moszkva kötelékéből és széles autonómiajogokat élvez, utóbbi maradt Moszkva égisze alatt, ők magukat ötször népesebbnek ítélik meg az előbbinél. Noha elvétve már a 2014-es kelet-ukrajnai konfliktus kirobbanásáig is akadtak kisebb problémás ügyek köztük, de az elmúlt években egyre élesebben jelentkezett a szembenállás.

Kezdődött azzal, hogy az addig sok helyen közösen használt templomokat az egyik fél elkezdte megtagadni a másiktól, előfordult, hogy a hívők vitája tettlegességig fajult.

A konfliktus az idén került politikai színtérre. Télen több olyan eset is előfordult, hogy a moszkvai patriarchátus papjai nem voltak hajlandók temetési szertartást tartani sem a Donec-medencében elesett ukrán katonáknak, sem másoknak, akiket a kijevi patriarchátushoz tartozó pap keresztelt meg. Emiatt idén januárban az ortodox karácsony második napján a Szics nevű radikális nacionalista szervezet aktivistái a kijevi Lavra barlangkolostor és templomkomplexum előtt demonstráltak, s azt is felrótták nekik, hogy papjaik a Donbászon együttműködnek az orosz titkosszolgálatokkal.

Idén április 19-én Petro Porosenko államfő személyes kérésére az ukrán parlament határozatban támogatta a kijevi egyház kérését Konstantinápoly irányába, hogy az készítse elő az ukrán ortodoxia autokefáliáját, azaz önállóságát. Szeptember elején I. Bartolomaiosz, Konstantinápoly ökumenikus pátriárkája bejelentette: kijevi exarchává, külső egyházmegyei vezetővé nevezte ki az Egyesült Államokból Danyiil pamphiloni érseket, Kanadából pedig Ilarion edmontoni püspököt az ukrajnai ortodox egyház autokefáliájának előkészítése céljából, arra az esetre, ha jóváhagyja az ukrán ortodox egyház függetlenségét. Az előzmények ismeretében erre reális az esély.

Az Egyesült Államok szintén támogatja az autokefál ukrán egyház megteremtését.

Ezt Sam Brownbac, a vallásszabadság kérdéseiben illetékes rendkívüli nagykövet jelentette ki Petro Porosenkóval folytatott eszmecseréjük során.

Márpedig ez alaposan felbőszítette Moszkvát, ahonnan megüzenték, nem fogják csak úgy végignézni az egyház belügyeibe való külső beavatkozást, és rendkívül kemény lépéseket helyeztek kilátásba a szakadás esetére. A moszkvai szinódus állásfoglalása kifogásolta, hogy Bartolomaiosz nem egyeztetett a kérdésben sem Kirill moszkvai pátriárkával, sem Onufrij kijevi metropolitával. Meglebegtették, Kijev szándékai veszélybe sodorják a pravoszláv egyházvilág egységét. Megszólalt Dmitrij Peszkov is.

Vlagyimir Putyin elnök szóvivője jelezte, a Kreml figyelemmel kíséri a történteket és mély aggodalommal töltik el a fejlemények, ugyanakkor hozzátette, szigorúan egyházi belügyről van szó, amibe az állam nem avatkozhat bele.

Moszkvában féltik az ukrajnai templomaikat, amiből tízezernél is több van. A hatályos ukrán törvények szerint azok a helyi egyházközségeké, nem pedig magáé az egyházé. Már történtek is erőszakos templomfoglalások. Az orosz szinódus jelezte, sem a Lavrát, sem más tulajdont nem adnak át, ha kell, az utolsó vérig küzdeni fognak…

Dunda György

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó