Ukrajnában gyakorlatilag önálló nemzeti pravoszláv egyház jött létre – az országban így értékelik a Konstantinápolyban csütörtökön történteket. A konstantinápolyi ortodox szinódus megújította az ukrán ortodox egyháznak az orosz ortodox egyháztól való különválására vonatkozó korábbi támogató állásfoglalását – közölte Emanuel francia metropolita a tanácskozás után újságírókkal. Azt is mondta, hogy az ukrán egyház különválásának folyamatával kapcsolatos döntés ezennel véglegessé vált.
A szinódus úgy határozott, hogy elismeri mindhárom ukrán ortodox egyházat, azt a kettőt is, amelyet Moszkva nem ismer el. Petro Porosenko ukrán elnök idén április 17-én fordult I. Bartolomaioszhoz azzal a kéréssel, hogy adjon ki bullát az egységes ukrajnai helyi egyház megalapításáról.
A szabályok szerint az adott ország államfőjének kell kérelmeznie az egyház autokefállá, azaz független nemzeti egyházzá minősítését. Ebben a kérdésben – amennyiben nincs konszenzus az ortodox egyházak között – a konstantinápolyi ökumenikus pátriárkának van joga döntést hozni.
Jelenleg Ukrajnában két patriarchátushoz – a moszkvaihoz és a kijevihez – tartozó ortodox egyház működik. Moszkva viszont nem ismeri el a kijevi patriarchátus függetlenségét, szakadárnak tekinti, vezetőjét, Filaretet pedig kiátkozással büntette. A harmadik ukrán ortodox egyház, az autokefál ortodox egyház a legkisebb. Vezetője Makarij metropolita, akit a moszkvai patriarchátus szintén egyházi átokkal sújtott. A konstantinápolyi szinódus most visszavonta mind a Filaretre, mind a Makarijra kimondott egyházi átkot.
Porosenko államfő üdvözölte a konstantinápolyi szinódus döntését. „Megkaptuk az autokefáliát, és a gyűlés után az egységes ukrán egyház vezetője megkapja a tomoszt (bullát, hivatalos egyházi iratot)” – állapította meg az államfő a hivatalos honlapján nyilvánosságra hozott közleményében.
Filaret kijevi pátriárka sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a következő lépésként egyesítő gyűlést tartanak, azt követően a már egységes ukrán nemzeti egyház megkapja a tomoszt az autokefáliáról. Filaret kijelentette, hogy az egységes ukrán egyház létrejötte után is létezhet más ortodox egyház Ukrajnában. Hozzátette viszont, hogy a moszkvai patriarchátus azon egyházkerületei, amelyek nem csatlakoznak az egységes ukrán egyházhoz, nem nevezhetik magukat többé ukrán egyháznak, hanem orosznak kell hívniuk magukat.
Az UNIAN hírügynökség tudósításában kiemelte, hogy a tomoszt a szinódus mostani ülésének végeztével még nem kapta meg az ukrán egyház, azaz az eljárás még folytatódik, pontosabban Bartolomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka folytatja a tomosz megadásának procedúráját. A tomoszt csak az egyházegyesítés után kapja meg az ukrán egyház. A konstantinápolyi patriarchátus a szinódus végén kiadott közleményében az UNIAN ismertetése szerint óva intett a templomfoglalásoktól és mindenféle erőszakos cselekménytől.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az Ukrajinszka Pravda hírportálon megjelentetett cikkében ugyanakkor arra mutatott rá, hogy Konstantinápoly az akkori gazdasági, biztonságpolitikai helyzetben kénytelen volt bizonyos rendelkezési jogokat – eredetileg ideiglenesnek tervezett jelleggel – átadni Moszkvának az ukrán egyház fölött, de sohasem mondott le az ukrán egyház fölötti kánoni jogáról. Moszkva visszaélt a helyzettel, és törvénytelenül annektálta az ukrán egyházat.
Legalizálta az egyházszakadást a konstantinápolyi patriarchátus azzal, hogy érvénytelennek minősítette a nem kánoni ukrán egyháznak a moszkvai patriarchátus általi kiátkozását, ami jóvátehetetlen következményekhez vezet a világ ortodoxiája számára – jelentette ki Alekszandr Volkov, Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának sajtótitkára a TASZSZ hírügynökségnek.
„Ez az egyházszakadás legalizálása. Konstantinápoly döntéseivel túllépi a vörös vonalat, és katasztrofálisan megsérti a világ ortodoxiájának egységét” – fogalmazott Volkov.
Igor Jakimcsuk, a moszkvai patriarkátus egyházközi külkapcsolatokért felelős osztályának titkára a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy egyháza a történtekre a leghatározottabb és legkeményebb választ fogja adni Konstantinápolynak, amely megfelel a kialakult helyzetnek. Az orosz ortodox egyház azzal vádolta meg az 1991-ben pátriárkává választott Bartolomaioszt, hogy igyekszik „ortodox pápaként” pozícionálni magát.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.