Klimkin nyugtatott és cáfolt

– Nem közeledtek az álláspontok a kárpátaljai magyarok helyzetéről – közölte Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter részvételével megtartott soron kívüli választmányi ülés után. Az ukrán külügyminiszter arról beszélt, hogy csökkenteni kell a feszültséget az ukrán–magyar viszonyban, és a feleknek hatékonyabbá kell tenniük a párbeszédet a kárpátaljai magyar oktatás és a kettős állampolgárság problémáiról, cáfolta, hogy az ukrán államnak bármilyen köze lenne a Mirotvorec-listához.

Аz ülést a kettős állampolgárság körül kialakult botrány és a kárpátaljai magyarság vegzálása, jogainak céltudatos szűkítése tette elengedhetetlenné. Ungváron, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban komoly sajtóérdeklődés mellett, de az újságírók kizárásával tanácskozott a KMKSZ választmánya.

Ebből már rögtön a legelején akadtak félreértések, az egyik ukrán országos tévécsatorna helyi tudósítója a közösségi oldalán azt írta, hogy az ukrán sajtót kizárták az eseményről.

Ez így erős csúsztatás volt a kollegina részéről, ugyanis egy-két kivétellel a kárpátaljai magyar média képviselői sem vehettek részt a tanácskozáson. Így a médiamunkások az épület előtt várakoztak, amíg odabent a nyelv és magyarságtudat túléléséről értekeztek.

Közel másfél óra elteltével jöttek ki az első választmányi tagok és meghívottak, arcukról azt lehetett leolvasni, hogy nem túlzottan elégedettek az odabent elhangzottakkal. A percekkel a tanácskozás kezdete után az MTI-n megjelent fotókon látszott, hogy a kijevi vendégek meglehetősen felszabadult, kifejezetten vidám hangulatban érkeztek, míg a választmányi tagok és meghívottak feszülten várták a tanácskozást. Ez a tanácskozás végére sem változott.

Az üléshez hasonlóan a sajtótájékoztató is kisebb közjátékkal kezdődött, ugyanis az előzetes akkreditációt elmulasztó újságírókat nem engedték be, emiatt a bejáratnál kisebb szócsata alakult ki a szervezők, a biztonsági emberek és az újságírók között. Brenzovics László az egyik újságíró kérdésére válaszolva elmondta, biztonsági okok miatt van ez az eljárás. Klimkin leszögezte, ő vendégként van jelen, így erről nem dönthet, viszont jelezte, a délutánra tervezett sajtótájékoztatóján minden sajtóorgánumot tájékoztat a tanácskozásról. A KMKSZ elnöke a kérdés megoldására azt javasolta, engedjék be azokat, akik érvényes sajtóigazolvánnyal rendelkeznek.

– Először is nagyon hálás vagyok a meghívásért a KMKSZ-nek, és őszintén úgy gondolom, hogy tényleg hasznos és tartalmas beszélgetést folytattunk – kezdte Pavlo Klimkin a tanácskozást követő sajtótájékoztatón.

Az ukrán külügyminiszter kifejtette, fontos volt számára, hogy meghallgathatta a kárpátaljai magyar közösség vezetőinek véleményét a kialakult helyzetről, és ezt követően elmondhatta álláspontját az ukrán kormány nevében. Amit, nem mellékesen ungvári vizitjét felvezetendő, egy nappal korábban már leírt Facebook-bejegyzésében.

Úgy véli, most a legfontosabb – és állítása szerint ebben mindenki maradéktalanul egyetértett vele – az érzelmeken alapuló feszültség csökkentése az ukrán–magyar viszonyban, amely az új ukrán oktatási törvény egy évvel ezelőtti elfogadásával kezdődött. Viszont nem értett egyet azokkal a tanácskozáson elhangzott véleményekkel, amelyek szerint a központi orgánumokban magyarellenes hangulatkeltés folyik.

Klimkin mítosznak nevezte a kárpátaljai magyarok ellen irányuló médiakampányt.

Magyarázata szerint az ukrán sajtó csupán aktualitása miatt foglalkozik kiemelten a kárpátaljai magyarokkal, valamint az ukrán–magyar szembenállással. Ugyanakkor van egy figyelem, ami arra irányul, hogy az ukrán törvényeket Ukrajnában mindenkinek be kell tartani. Kiemelte, az ukrán törvények az ország területén nem ismerik el, de nem is büntetik a második állampolgárságot, azt csak a köztisztviselőkről szóló törvény tiltja.

Véleménye szerint a hullámokat az korbácsolta fel, hogy egyesek eltitkolják a második állampolgárság tényét, és felszólítanak a dokumentumokkal való manipulálásra.

Közölte, a kettős állampolgárság kérdéséről is tárgyalni kell.

– Mindenképpen előre, s nem hátra kell lépnünk a probléma megoldásával kapcsolatban – hangsúlyozta. – Előrelépés, hogy sikerült jobban megértenem a kárpátaljai magyar közoktatással kapcsolatos akadályokat, az ukrán nyelv iskolai oktatásának megoldatlanságát.

Az ukrán állam részéről nincs szó jogszűkítésről és asszimilációs törekvésekről, nem akarjuk, hogy a kárpátaljai magyarok kevésbé legyenek magyarok.

Meg kell maradniuk magyarnak, de meg is kell kapniuk azokat a lehetőségeket, amit az ukrán nyelv tudása biztosíthat a számukra. Ám ezt nem a teljes magyar oktatás ukránosításával szeretnénk elérni, hanem az ukrán nyelv oktatásának javításával. Kiemelte, a feleknek fokozottabban kell egyeztetniük a kárpátaljai magyar oktatás kérdéseiről.
A választmányi ülésen napirendre kerültek az elmúlt hetekben a kárpátaljai magyarokat ért támadások is. Klimkin ezekkel kapcsolatban jelezte, az ukrán parlament elnökéhez fordul a Legfelső Tanács honlapján regisztrált, az ukrán-magyar állampolgárok kollektív kitoloncolását szorgalmazó aláírásgyűjtési petíció miatt.

Felháborítónak és gyalázatosnak nevezte, hogy a magyarokkal összefüggésben megjelenhetnek a deportálás vagy kitoloncolás kifejezések, erről nincs és nem is lehet szó.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke szerint a kép egyáltalán nem ennyire pozitív. Az ukrán parlament képviselője kijelentette, mélységesen megdöbbentő, hogy az ukrán illetékesek tétlenül nézik, ahogy a Mirotvorec elnevezésű szélsőséges ukrán honlap etnikai alapon listázza a kárpátaljai magyarokat, visszaélve személyes adataikkal.

– A mesterséges magyarellenes hangulatkeltés az utóbbi hetekben odáig fajult, hogy mára a magyar kisebbség megfélemlítve, egzisztenciálisan is veszélyeztetve érzi magát saját szülőföldjén, Kárpátalján – vélekedett. – Ez nemcsak belső konfliktusokat keltett, megmérgezte Ukrajna viszonyát a szomszédos országokkal is.

Klimkin erre reagálva kijelentette, az ukrán államnak nincs köze a kettős állampolgárokat listázó Mirotvorec-weboldalhoz, kihangsúlyozta, az állami szervek nem foglalkoznak a magyar emberek megfigyelésével. Elmondta, a portált 2014-ben az ukrán–orosz konfliktus miatt hozták létre, a szeparatisták oldalán harcoló személyek és a felkelőket anyagilag támogató vállalkozók listázására.

– Semmiképp nem szabad egy lapon emlegetni az Ukrajna ellen kezükben fegyverrel harcolókat a kettős állampolgár kárpátaljai magyarokkal, akik nem hazaárulók és nem szeparatisták – fogalmazott a külügyminiszter, majd színpadiasan kezet rázott Brenzovics Lászlóval, és megköszönte a szemtől szemben folytatott őszinte párbeszédet, ezután egy másik programjára hivatkozva, sietősen távozott.

A kérdésre, közelebb jutott-e egymáshoz a felek álláspontja, a KMKSZ elnöke kijelentette, hogy az álláspontok a tanácskozáson nem közeledtek, de előremutatónak nevezte, hogy Klimkin nyílt párbeszédet folytatott a kárpátaljai magyarság képviselőivel.

Brenzovics László szerint az utóbbi 2-3 évben a központi sajtó jellemzően negatív színben, potenciális szeparatistának tünteti fel a kárpátaljai magyarságot, akik nem beszélnek ukránul. Ezek táptalajul szolgáltak a különböző magyarellenes provokációknak.

– Gondolok itt a szélsőséges nacionalisták masírozásaira, ahol többek között „késre a magyarokkal” jelszavakat skandáltak, a KMKSZ székházának felrobbantására, az állítólagos kettős állampolgárok Mirotvorec általi listázására, valamint a kárpátaljai magyarok deportálását szorgalmazó petíció megszületésére – húzta alá.

A KMKSZ elnöke szerint aggodalomra ad okot az is, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szeparatizmus gyanújával bűnvádi eljárás folytat az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ ellen. Emiatt eddig a pályázaton nyertes több száz embert hívtak be kihallgatásra. Holott a pályázati rendszer teljesen átlátható, nemcsak a kárpátaljai vállalkozóknak jelent segítséget, hanem az államnak is, hisz az elmúlt 3 évben több mint háromezer új vállalkozás jött létre, ami komoly adóbevételeket hozott az államnak.

– Gyakran azzal vádolják a kárpátaljai magyarokat, hogy nem beszélik az államnyelvet, és nem is akarják elsajátítani azt. Először is, nincsenek megfelelő feltételek ehhez, mivel Ukrajna 27 éves függetlensége alatt egyetlen szótár sem jelent meg, kevés a tankönyv és az ukrántanár, valamint az ukrán nyelv oktatásának módszertana sem megfelelő. Ahogy mítosz az is, hogy a magyar iskolák végzősei egyáltalán nem beszélnek ukránul. Óriási hiba kárpátaljai falusi iskolákat kijevi és lembergi intézményekhez hasonlítani, hisz teljesen más szintekről van szó.

A Beregszászi és a Nagyszőlősi járásban élő magyarok ukrán tévécsatornát sem tudnak nézni, ugyanis az állam – többszöri megkeresésünk ellenére – még ezt sem biztosítja a számukra.

Csak tárgyalásos úton lehet kiutat találni a jelenlegi súlyos helyzetből, mindazonáltal az egyeztetéseket a kárpátaljai magyarsággal az ukrán kormánynak még a problémák keletkezése előtt kellett volna elkezdenie, s nem a sajtóban üzengetni. A jelenlegi konfliktus oka ugyanis az, hogy Ukrajna sorozatban fogadott el a kisebbségek jogait súlyosan korlátozó törvényeket, s ez ellen a kárpátaljai magyarok felemelték a szavukat – zárta a sajtótájékoztatót Brenzovics László.

A délutáni sajtótájékoztató előtt az Ungvári Sajtóklubban Klimkinre várva – a külügyminiszter délután kárpátaljai roma, szlovák és román kisebbségek vezetőivel és a történelmi egyházak képviselőivel is találkozott – egyes ukrán újságírók még mindig azon lamentáltak, miért nem akarták őket beengedni.

Volt, aki azt nehezményezte, hogy a biztonsági szolgálat emberei egymás között magyarul beszéltek. Az egyik zsurnaliszta állítólag hivatalos formában is panasszal élt, bár végül mindenkit beengedtek a sajtótájékoztatóra. Klimkin is ezzel kezdte mondandóját. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a találkozó zárt ajtók mögött, a sajtó jelenléte nélkül zajlott. Ugyanis ez maximális nyitottságot jelentett volna, főleg hogy állítása szerint, őszinte beszélgetés volt. Megismételte a tanácskozás után elmondottakat, új elem volt, hogy az ukrán nyelv oktatásával kapcsolatban pozitív és követendő példaként hozta fel az egyházi líceumokat, ahol kétszer annyi óraszámban tanulják az ukrán nyelvet, mint az állami intézményekben. Ennek meg is van az eredménye, az emelt szintű érettségi vizsgákon rendre jól teljesítenek az egyházi iskolák tanulói.

Hozzátette, hogy Kijev a magyar nyelvű oktatást sem akarja teljes mértékben ukránra változtatni, csupán a történelem, a földrajz és a jogi ismeretek tanításának nyelvét, vagyis csak azokat a tárgyakat, amelyek szükségesek Ukrajna ismeretéhez és a helyben boldoguláshoz.

– Ha visszatérek Kijevbe, javasolni fogom Lilija Hrinevics oktatási miniszternek, hogy szélesítsék azok körét, akik az oktatási törvény konzultációjában vesznek részt. Például a szlovákok egész jó javaslatokkal álltak elő, amit érdemes megvitatni – vélekedett.

Idióta mítoszoknak nevezte a magyarországi médiában megjelenő híreszteléseket, melyek szerint a kárpátaljaiakat deportálják, vagy nem engedik be az országba, szerinte ezek csak rontanak a helyzeten. Felhozta a beregszászi laktanya újbóli megnyitását is, hozzátéve, hogy a katonai infrastruktúráját minden ország úgy fejleszti, ahogy akarja. A tárcavezető szerint ők ezt nyitottan és átláthatóan teszik.

– A Magyarország által keltett pánikhangulat miatt tartunk most ott, ahol tartunk. A magyar logika szerint, a Javorivi katonai gyakorlótér, ami mindössze hét kilométerre fekszik a lengyel határtól, fenyegetést jelent Lengyelországra nézve. Néhány hete Nyíregyházán létrehoztak egy territoriális védelmi zászlóaljat, ami miatt mi is felemelhetnénk a hangunkat.

A politikus visszautasította azokat a vádakat, miszerint ő bármikor is szeparatistának vagy hazaárulónak nevezte volna a kárpátaljai magyarokat, utalva arra, hogy a KMKSZ elnöke a kárpátaljai magyarokat szeparatizmussal gyanúsító kijelentései miatt fordult beadványban az ukrán főügyészhez. Klimkin szerint a magyar külügy nyilatkozataiban gyakran a belpolitikai érdekekeit tartja szem előtt, ezzel szemben az ukrán szaktárca a reális helyzetnek megfelelően szokott reagálni, tiszteletben tartva másokat. Az ukrán diplomácia vezetője megjegyezte, Oroszország a kárpátaljai helyzetet minden bizonnyal a saját hasznára igyekszik felhasználni s ez alapvető veszélyt jelent Ukrajna, Magyarország és Európa számára.

Azzal vádolta a magyarországi sajtót, hogy elferdítve tálalja az ukrajnai híreket,

utalt a parlamenthez benyújtott petícióra és a Mirotvorec-listára, amit úgy állítottak be, hogy ezek alapján deportálják a kárpátaljai magyarokat. Gyakran előfordul, hogy a kárpátaljai magyarság vezetői egyet mondanak a nemzetközi színtéren és a sajtóban, és teljesen mást a négyszemközti beszélgetéseink alkalmával. Nem tudom, hogy ez saját politikai érdekekből történik, vagy Budapestről irányítják őket, Brenzovics urat kell megkérdezni.

Fura, mert pont ugyanezekkel a vádakkal illetik a kárpátaljai magyar szervezetek vezetői Kijevet.

Szabó Sándor