A jövő évi ukrán költségvetés-tervezet az ideihez képest sokkal jelentősebb finanszírozást irányoz elő a hadsereg és a belügyi szervek vonatkozásában, s valamelyest csökkenti az államigazgatási apparátusra jutó kiadásokat. Az igazi nagy vesztes azonban az egészségügy és úgy általában a szociális szféra lehet.
A Volodimir Grojszman vezette kabinet benyújtotta a kijevi rádának a jövő évi állami költségvetés tervezetét.
A büdzsé kidolgozói 3 százalékos GDP-növekedéssel és 7,4 százalékos inflációval számolnak. A jelenlegi 3723 hrivnyás minimálbért 4173 hrivnyára növelnék, ami a projektben lefektetett 29,4 hrivnyás irányadó dollárárfolyamot tekintve 142 dolláros minimálkeresetnek felel meg.
Összességében a büdzsé bevétele meghaladná az egytrillió hrivnyát, amire korábban még nem volt példa. Egészen pontosan 1,29 trillió hrivnya (36,7 milliárd dollár) bevétellel és 1,94 trillió hrivnya (38,9 milliárd dollár) kiadással számolnak.
A jövő évi büdzsé nagy nyertese a fegyveres blokk lesz. Ezen kiadásoknak a folyamatos növelését az ország keleti részén zajló háborúval és az orosz fenyegetettséggel magyarázzák. 2019-ben 101,4 milliárd hrivnyát szánnak költeni a hadsereg céljaira, a belügyi tárca költségvetése negyedével bővülhet és 82,3 milliárd hrivnyát tehet ki. A nemzeti rendőrség működésére 21 százalékkal szánnak többet (29 milliárd hrivnyát), de a titkosszolgálat kerete is 15 százalékkal (9 milliárd hrivnya) lesz több a kormány céljai szerint.
Az oktatásra 242 milliárd hrivnya jutna 2019-ben, ami 13 százalékos növekedést jelent, az egészségügy finanszírozását tizedével tervezik növelni, 92,3 milliárdra. Az állami útalapba 8,3 milliárddal tennének többet, a katasztrofális úthálózat javítására így jövőre 56 milliárd hrivnya juthat.
Jelentősen kívánják ellenben csökkenteni az állami rezsitámogatásra fordított összeget, 20 százalékkal vágnák vissza azt, miközben a lakosság már így is alig tudja fizetni a közüzemi számlákat, miközben az IMF követelése nyomán újabb gázáremelést lebegtetnek. Az elnöki hivatal működtetésére 11, a miniszteri kabinet fenntartására 9, a parlament kiadásaira 4 százalékkal jutna kevesebb.
Viktor Szkarsevszkij közgazdász szerint a büdzséből világossá válik a kormány prioritása: a védelmi és harcászati blokkot helyezi előtérbe a szociális ellátottság rovására. Kiemelte, miközben belügyi és védelmi célokra 25 százalékkal jut több, eközben a szociális kiadások növelése még az 5 százalékot sem éri el, tehát a nyugdíjasok, a minimálbérből élők reálkeresete csökkenni fog, hiszen a hivatalos infláció is 7,4 százalékos, de a gyakorlatban ez várhatóan még nagyobb lesz.
Tetyana Bahtejeva parlamenti képviselő pedig azt hangsúlyozta, hogy az ukrán költségvetést nem is Kijevben, hanem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) irodáiban állítják össze, ugyanis
Ukrajna az IMF markában van, s amennyiben sürgősen nem jut hozzá még az idén 2 milliárd dollárhoz, az könnyen államcsőddel fenyeget.
A politikus kitért a medicina alulfinanszírozottságára is, mondván az arra szánt 9 milliárd hrivnyás plusz semmire sem elég, ha csak azt vesszük alapul, hogy az ágazatra fordított idei költségvetési támogatás a kiadások harmadát sem fedezte.
Dunda György
