A megélhetésért bűnöznek

Sok kárpátaljai fiatal azért téved a bűn útjára, mert nincs megfelelő képzettsége, nem talál munkát, nincs rendszeres jövedelme, de vannak igényei, amelyek pénzbe kerülnek. A puszta megélhetésért is küzdeniük, nem ritkán lopniuk kell…

Zoltán nem fél a börtöntől

A fiatalemberek a megyeszékhelyen a vasútállomás közelében lévő szemetes konténerekben turkáltak pénzzé tehető dolgok után kutatva. Á. Zoltán tekintete megakadt a néhány méternyire lévő családi ház kerítésén, amelyen jókora rés tátongott és szinte hívta őt. Nem sokat teketóriázott, felment az udvarra, ahol alaposan körülnézett. Az ablakokon át látta, hogy odabent egy lélek sincs. Van viszont számos mozdítható érték.

Visszament a társaihoz és közölte velük, hagyják a fenébe a kukázást, sokkal jobb buli van kilátásban. Felmentek az udvarra. A nőt kint hagyták őrködni, a férfiak pedig bezúzták az egyik ablaküveget és behatoltak a házba. Felmérték a terepet. Háztartási eszközök, barkácsgépek, szórakoztató elektronikai cikkek vándoroltak az ablakon át az elkövetők szánkójára.

A zsákmány olyan bőséges volt, hogy egyszerre nem is tudták elvinni. Ezért úgy döntöttek, tesznek még egy kört.

Másodszor ugyanúgy jártak el. A férfiak kirámolták a lakást, a nő pedig szánkóra rakta a holmit. Már minden mozdíthatót kivittek, ám Zoltán szeme megakadt a mosógépen. Kár volna otthagyni, mondta. Nekigyürkőztek hát, és az ablakon át azt is kivitték.

Tanakodtak, mi tévők legyenek, feltűnő lett volna annyi mindennel végigmenni az utcákon. Zoltánnak azonban támadt egy ötlete. Felpakolta a mosógépet a szánkóra és a vasútállomás szomszédságában lévő vendéglőhöz ment.

Megkérte a felszolgálót, letenné ott a készüléket egy kis időre. Segítséget kell hívnia, egyedül ugyanis nem tudja azt feltenni a vonatra.

Á. Zoltán ezt követően visszament a társaihoz, hogy elvigyék a lopott holmi többi részét. Ez azonban már nem sikerült. Az egyik szomszéd ugyanis értesítette a rendőrséget. A társaságot előállították a városi kapitányságra. A szürtei férfi büntetlen előéletűnek mondta magát. Állítása azonban valótlannak bizonyult. Tulajdon elleni vétségekért korábban felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

– Na és, akkor mi van? – jegyezte meg nyeglén a kihallgatása során. – Leülöm azt is. Nem is olyan rossz a sitten: enni adnak, aludni van hol…

Balszerencsés kísérlet

A 29 éves V. Valéria Kijevbe utazott, mert azt hitte, ott könnyebb a megélhetés. Munkát azonban ott sem talált. Kéregetésből próbálta eltartani magát és két kiskorú gyermekét. Épp egy autóbusz megállójában tartózkodott, és azt figyelte, kitől volna érdemes alamizsnát kérni. A megállóba befutott az egyik járat, melyre többen igyekeztek felnyomulni. Valéria tekintete megakadt egy férfin, akinél kitömött pénztárca volt, és abban a pillanatban bűnös gondolata támadt.

Kihasználva, hogy a jármű ajtajában sokan tolongtak, hátulról a fiatalemberhez lépett, és biztosra véve, hogy cselekedetét senki nem veszi észre, kinyitotta annak táskáját és kilopta belőle a tárcát, amelyben hitel- és bankkártyák voltak, valamint 134 hrivnya készpénz és néhány kis címletű dollár bankjegy. Az ellopott tárcát a saját táskájába tette, majd ellépett a busz ajtajától, de a bűncselekményt nem tudta befejezni, ugyanis a sértett tetten érte, és rendőrt hívott.

Tizennégy cső kukorica

Lopás miatt indult eljárás a tizenkilenc éves Igor T. ellen. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a gyanúsított behatolt az egyik mezőgazdasági vállalat földrészlegére, amely kukoricával volt bevetve. Az éhes fiatalembernek eszébe jutott, milyen finom csemege lehet a főtt tengeri. Azt hitte, senki nem látja, és ellopott tizennégy cső tengerit. A zsákmánnyal azonban nem jutott messzire, mert lefülelte a terület kerülője. A fiatalembert bíróság elé állították és három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

Balogh Csaba