Újra Kárpátaljára érkezett Tóth Péter Lóránt versvándor. A verselő tanár négy éve járja életvitelszerűen a Kárpát-medencét és rendhagyó irodalom- és történelemórákat tart iskolások és felnőttek számára. A Kiskunszentmiklósról érkezett előadóval Nagydobronyban beszélgettünk.
– A Nagydobronyi Református Líceum tulajdonképpen egy kiindulási pont számomra Kárpátalján, hiszen amikor először érkeztem a vidékre, akkor is ide jöttem. Most a Bethlen Gábor Alap és a Pro Patria Egyesület támogatásával 12 helyszínre hozhattam el előadásomat, főleg a Munkácsi járásba – kezdi beszélgetésünket Tóth Péter Lóránt.
– Hogyan indult el ezen a pályán?
– Alapvetően testnevelés és történelem szakos tanár vagyok. Kicsi koromban nagyon sokat verseltem. Majd jött a sport, a kosárlabda az életembe. Ekkor abbahagytam a versmondást, csak a magam kedvtelésére tanultam verseket.
Jó 15 évig nem álltam színpadra. 2008 decemberében egy József Attila-előadással ismét közönség elé álltam, ami tulajdonképpen visszaszippantott a pódiumra.
Úgy éreztem, van mit mondanom a költeményeken keresztül. Ez lassan már tíz éve tart. Sokáig párhuzamosan ment a tanítás és a versmondás, majd 2015-ben döntöttem úgy, hogy csak ezzel fogok foglalkozni.
– Mi alapján választ tematikát?
− Azt mérlegelem, hogy azok a témák, amikhez hozzányúlok − például Arany János és Petőfi Sándor barátsága−, hogyan tudnak hatni a mai korban, a mai diákokra… Jó témát szolgáltatnak az emlékévek, mint tavaly a Szent László, idén pedig a Mátyás király emlékév. Ezeket úgy próbálom összeállítani, hogy a mára hassanak, arra mire kell nekünk ma odafigyelnünk.
Általában olyan témákat keresek, amikkel lehet beszélni a mai dolgokról, a mai körülöttünk lévő világról.
– Hogyan viszonyulnak ehhez a diákok, a felnőttek?
− A tiszasalamoni előadáson felnőtt közönség vett részt és ugyanazt nézte meg, amit itt a líceum diákjai. Hasonlóan jól sikerült és hasonlóan jól vették a programot. Tehát azt gondolom, hogy Arany János költészete, Mátyás király története vagy épp Petőfi Sándor, mind-mind megérintik a ma élő embert.
– Milyen indíttatással vágott neki a Kárpát-medencének?
– Tényleg volt egy belső indíttatásom. Azt vettem észre, hogy ha elmondom az embereknek ezeket a szövegeket, az hatással van rájuk. Kivált valamit az emberből, ha mást nem, akkor haza megy és levesz egy kötetet a polcról, vagy beszél erről a gyerekeinek. Az is álmom volt, hogy bejárjam a Kárpát-medencét. Szeretek utazni és erre a vidékre kicsi korom óta nagyon kíváncsi voltam. Ezt az utat pedig szerettem volna nemcsak egyszerű turistaként megtenni, hanem úgy, hogy ha már oda megyek, vigyek is oda valamit.
Eddig több mint kétszáz határon túli településre sikerült eljutnom, melyek között első helyen Kárpátalja áll hatvan településsel, s körülbelül félezer előadásom volt.
Ahová meghívnak, igyekszem eljutni. Van, hogy egy helyszínre többször is visszamegyek. A mostani előadás témája főleg Arany János és Petőfi Sándor kapcsolatán keresztül igyekezett példát mutatni a tanulóknak és a felnőtteknek a jó és igaz barátságról, Mátyás király történetén keresztül pedig az igazságosságról.
Bara Tünde
