A dolgos hétköznapok szigorát néha szakmai ünnepnapok oldják fel. Hogy hogyan töltik meg ezeket az ünnepeket értékes tartalommal, ez már a kollektívától függ. A Técsői Hollósy Simon Középiskola és Magyar Tannyelvű Líceum kollektívája úgy döntött, szakmai ünnepét honismereti kirándulással fűszerezi. Az úti cél a magyar honfoglalás emlékműve a Vereckei-hágón, útba ejtve egyéb történelmi nevezetességeket is.
A túra anyagi részét az UMDSZ helyi szervezete és az intézmény szakszervezete vállalta magára, a látnivalókról maga a természet gondoskodott.
Első állomás a beregvári Schönborn kastély volt, aminek csak a parkja látogatható. Az épület az asztronómia jegyében épült, ami azt jelenti, hogy 365 ablaka, 52 szobája,12 bejárata és négy tornya van. A park csodaszép, főleg így ősszel, amikor a természet kiszínezi a hegyeket, bordó és aranysárga ruhába öltözteti a fákat, amelyek között az Osztrák−Magyar Monarchia térképe alapján kialakított tó található. Attól nem messze az Örök Fiatalság forrása van, ami nemcsak a hölgyek között keltett nagy érdeklődést.
A Szolyvai Emlékparkban amely az egykori gyűjtőtáborban elhunytaknak, a málenykij robot, illetve a sztálini terror áldozatainak állít emléket, koszorút helyeztek el a técsői áldozatok emléktáblájánál.
A következő úticél a látogatók előtt csak nemrégen megnyitott felsőgerebeni bunkerrendszer volt. Ez az Árpád-vonal legnagyobb, egybefüggő, felújított része, amely körülbelül 1 kilométer hosszan látogatható. A kanyargó, szűk bejárati folyosó egy körülbelül három méter széles, hajdan raktárként funkcionáló helyiségbe torkollik, amelynek egyik fele jelenleg múzeumként, a másik pedig bor tárolására szolgál, amit juttatás ellenében meg is lehet kóstolni,. Ez a helyiség, az idegenvezető elmondása szerint, eredetileg sokkal hosszabb volt, de a háború után több folyosót is befalaztak, és hogy mi van a fal mögött, senki sem tudj. Az eddig elvégzett vizsgálatok csak azt mutatták ki, hogy a folyosó még mintegy huszonöt méteren tovább folytatódik. Újabb vizsgálatokra sajnos még nem találtak szponzort. A folyosó néhány szinttel lejjebb folytatódott, ott volt valaha a kórházrészleg, és a katonák hálóhelyei. Mindebből mostanra szinte semmi nem maradt, csak a falak állnak. Azok viszont, mint ahogyan az idegenvezető elmondta, teljesen épek, egy repedés nélkül megmaradtak eredeti állapotukban a mai napig.
A kirándulás utolsó állomáshelyén, a Vereckei- hágón, a honfoglalás emlékművéhez látogattak. Miután elhelyezték a megemlékezés koszorúját , kis időre megfeledkezve a mindennapok gondjairól még sokáig gyönyörködtek a kilátásban. Jóleső érzéssel konstatálták, milyen csodálatos hely ez a vidék, ahol élünk.
Bökényi Magdolna
