Külföldön regisztrált autók tulajdonosai vették blokád alá szerdán Kijevben a kormányzati negyedet. Azt szeretnék elérni, hogy jelentősen csökkentsék a jelenleg érvényben lévő és a nyáron első olvasatban elfogadott törvénytervezetben szereplő behozatali vámot, valamint vessék el a brutális büntetési tételekről szóló javaslatot. A huzavona a kérdésben már évek óta tart. Vajon mikor kerülhet pont a külföldi rendszámú autók ügyére? – kérdezte a KISZó Pavlo Bileckijt, a Dosztupne avto országos érdekvédelmi szervezet megyei vezetőjét.
– Becslései szerint hány autótulajdonost érint ez a probléma ma Kárpátalján?
– Nehéz erre a kérdésre válaszolni, számításaink szerint tavaly 50-60 ezer külföldi rendszámú jármű közlekedett Kárpátalja útjain, nem hivatalosan ez a szám akár kétszerennyi is lehet. Minden bizonnyal a korábbi évekhez hasonlóan az idén tovább nőtt az ilyen autók száma, annak ellenére, hogy a beígért könnyítések helyett egyre drákóibb behozatali szabályokat fogadnak el Kijevben. Az ok egyszerű, külföldön sokkal olcsóbb a használtautó. A legtöbb behozott gépkocsi szlovák rendszámú Kárpátalján, ám az utóbbi időben nőtt a Lengyelországban és Lettországban regisztráltak száma is.
– Mi a kifogásuk az első olvasatban elfogadott törvénytervezettel kapcsolatban?
– A 8487. és 8488. számú törvényjavaslatról van szó. Az utóbbi a behozatali vám csökkentéséről, az előbbi a külföldi rendszámú autók használatának szankcionálásáról és a bírságok mértékéről szól.
A július végén első olvasatban elfogadott jogszabály alapján egy 5 éves, kétliteres, benzines motorral rendelkező kocsi vámadója 500 euró, míg egy 1,6 literes, 10 éves dízel autóé 1200 euró.
Ugyanakkor azt se feledjük el, itt csak a jövedéki adó megfizetéséről van szó, de a regisztrációs folyamat során ehhez egyéb költségterhek is hozzájönnek, így a végösszeg nyilván magasabb lesz. Ez csak az új autóknál kedvező, a használtaknál egyáltalán nem. Továbbá az is aggasztó, hogy a tulajdonosok kemény szankciókra számíthatnak, ha nem élnek a kedvezményes honosítással. A gépkocsi nem adható át másnak, ilyen esetben a rendőrség akár 34 ezer hrivnyás bírságot is kiszabhat,
a hivatalosan engedélyezett tartózkodás túllépése pedig 17 ezertől 170 ezer hrivnyáig terjedő bírságot vonna maga után.
– Mi lehet a megoldás, mekkora összeget tartanának még elfogadhatónak?
– Maximum 500 euróig terjedő összeg lenne a reális, mint a szomszédos európai uniós országokban. Kedden Kijevben egy asztalhoz ültek a külföldi rendszámú autósok tulajdonosait tömörítő szervezetek vezetői és a törvényhozók. Nyina Juzsanyina, az adóügyi és vámpolitikai bizottság vezetője egy jóval kedvezőbb konstrukcióval állt elő. Javaslata szerint a jogszabály hatályba lépését követő 60 napon belüli ügyintézésnél a vámilleték 50, három hónap esetén pedig 75 százalék lenne. De számtalan hasonló ígéretet hallottunk már, ami nem valósult meg.
– Korábban Kárpátalján is voltak hasonló akciók, többek között határátkelőket is lezártak. Tervezik-e, hogy a megyében újra utcára mennek az autósok?
– Ennek nem sok értelmét látom. Kárpátalján nem döntenek erről, ha valamit el szeretnénk érni, akkor a fővárosban kell hallatni a hangunkat, ott ülnek a döntéshozók. Innen nem tudunk nyomást gyakorolni a parlamentre.
Szabó Sándor
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
