Ukrajnában új lendületet kaphat a szőlőtermesztés és borászat. Nemrég a kijevi parlament elfogadott egy törvénytervezetet, ami jelentősen leegyszerűsíti a kistermelők és családi pincészetek licencengedélyhez jutását. A változtatás szükségességéről, az ukrajnai borok piacáról Horváth Róbert ungvári parlamenti képviselővel, a jogszabály-tervezet ötletgazdájával beszélgettünk.
– Ukrajna egykoron számos híres bortermő vidékkel rendelkezett, mára azonban ez már nem feltétlenül igaz. A Krím elcsatolása is rontott a helyzeten.
– A negatív tendenciát a számok bizonyítják leginkább. 2013-tól 2017-ig 30 ezer hektárral csökkentek a szőlőültetvények. 75 ezer hektárról 45 ezer hektárra esett vissza, ami negyedannyi területet takar, mint volt az 1990-ben, közvetlenül a szovjet birodalom szétesésekor. A visszaesés nyilván a Krím ideiglenes elvesztéséből is fakad. Ezt a ma is folytatódó negatív tendenciát szeretnénk megállítani, sőt, visszafordítani. Nem lesz egyszerű, mert a szőlőültetvények telepítése sokkal több anyagi ráfordítást igényel, mint bármelyik más mezőgazdasági kultúráé. Ezzel együtt, egy hektár szőlő legkevesebb egy munkahelyet jelent, ami szintén fontos szempont, hogy az emberek helyben maradjanak, ne menjenek külföldre dolgozni.
– Konkrétan milyen könnyítéseket tartalmaz az ön nevéhez is fűződő jogszabályi változtatás?
– A nagy borászati üzemek korábbi lobbijának eredményeként Ukrajnában a nagykereskedéshez 500 ezer hrivnyás éves licencdíj volt érvényben.
Nonszensz, hogy ugyanez a tarifa vonatkozott azon cégekre, melyek évente 10 millió palack bort állítottak elő, és ugyanazon játékszabályok voltak érvényesek a kisüzemekre, családi pincészetekre.
Ezzel a licencdíjjal 2016-ban sikerült leszámolni. Ugyanakkor a hatalmas bürokráciáról még nem is szóltam. Ahhoz, hogy a kisvállalkozók és családi pincészetek termékei a boltok polcaira kerülhessenek, 140 különféle engedélyre volt szükség a borkészítéshez, amik beszerzése akár 2-3 évbe is beletelt. Ebből adódóan a családi vállalkozások termékei nem is kerülhettek forgalomba, jobbára csak fesztiválokon vagy bortúrákon tudták értékesíteni a nedűt, ami nagyon behatárolta a lehetőségeiket. Nem véletlen, hogy a Luncsenko Valerij és Vaszil Petyovka képviselőtársaimmal közösen megalkotott, 6693. számú törvény elfogadásáig az egész országban 60 nagyüzem mellett csupán 4 családi pincészet rendelkezett az említett licenccel. Az elmúlt években ennek a lobbinak a letörésén dolgoztunk, és ma már örömmel mondhatjuk, hogy sikerrel jártunk. Ezentúl csupán a gyártáshoz szükséges technikai háttér és a saját szőlő meglétét kell bizonyítani, valamint át kell esni a kötelező minőségpróbán, s kezdődhet is a palackozás.
Egyetlen hónap alatt beszerezhető az összes hatósági engedély és csupán 780 hrivnyába kerül. Az egyszerűsített eljárás évi 10 ezer dekaliter bor, azaz 130 ezer palackig érvényes.
– Milyen változásokat remélnek a könnyítéstől?
– Mindenekelőtt a borral foglalkozó kisvállalkozók számának megugrására számítunk, úgy gondolom, már rövid időn belül legalább félezerrel nőhet a bejegyzett családi pincészetek száma, s termékeik ezentúl a boltok polcain, a vendéglők itallapjain is megjelennek. Ukrajnában több kiváló bortermő vidék van, az odesszai és herszoni régió mellett Kárpátalja is az, ehhez képest tele vannak az üzletek külföldi, zömében chilei, moldáv, grúz és magyar borokkal.
Az a célunk, hogy ezeket kiszorítsa a saját készítésű ital, sőt, hosszabb távon jó volna megerősödni az európai piacokon is. Talán kevesen tudják, de a mi boraink ma a szomszédos országok mellett az Egyesült Államokba és Kínába is eljutnak.
Az exportkapacitások bővülése is kiemelt célunk.
Számomra Franciaország az etalon e tekintetben, ahol 840 ezer hektáron terem szőlő, 65 ezer nagyvállalkozó és 15 ezer családi pincészet fér meg jól egymás mellett. Valami hasonlót szeretnénk megvalósítani Ukrajnában is, kicsiben pedig itt, szülőföldemen, Kárpátalján.
Az idén a kormány 300 millió hrivnyával támogatta az új szőlőültetvényeket, akár a beruházás 80 százalékát is vissza lehetett kérni pályázat útján, jövőre e keretösszeget 400 millió hrivnyára tervezzük emelni.
Kárpátalja jelenleg is a jó borok vidéke, ezt a turisztikai brendet kell még tovább fejlesztenünk, borútakra, új beruházásokra van szükség, ami a munkaerő-elvándorlást is korlátozhatná és hozzájárulhat szűkebb pátriánk további fejlődéséhez.
Dunda György
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
