Milyen minőségű a minőségvédelem?

Az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) 1988. november 12-ére hirdette meg az első minőségügyi világnapot. A szervezet ezzel a minőség iránti elkötelezettség fontosságára kívánta felhívni a figyelmet. A lakossági tapasztalatok azt mutatják, Ukrajnában hatalmas gondok vannak mind a termékek minőségével, mind a szabványokkal, mind a bírságokkal. De mit gondol erről a szakember? Mennyire működik a minőségvédelem? – kérdezte a KISZó Anatolij Rizsikovot, a megyei termék- és fogyasztóvédelmi szolgálat osztályvezetőjét.

– Milyennek ítéli meg az átszervezésen és összevonáson átesett fogyasztóvédelem hatékonyságát Ukrajnában? Vannak-e arra vonatkozó adataik, mennyit romlott például az élelmiszerek minősége?

– Amióta a fogyasztóvédelmi szolgálat beolvadt a megyei állami termék- és fogyasztóvédelmi szolgálatba, erősen meg van kötve a kezünk, csak panaszbejelentés alapján ellenőrzünk. Kevés a munkatársunk, legfeljebb veszélyezettség kapcsán, netán panasz esetén vizsgálódunk. Némileg változtak ugyan a lelkiismeretlen gyártókkal és kereskedőkkel szembeni szankciók, ám ezek mértékének sajnos nincs visszatartó ereje. Emiatt az országban sok a hamisított és a csempészáru. A jövő évtől, amint életbe lépnek az új törvényi szabályozások, remélhetőleg javul a helyzet. Ukrajna egyébként, európai mintára, a minőség helyett egyre inkább áttér az élelmiszerek biztonságosságának ellenőrzésére.

– Miket hamisítanak a leggyakrabban?

– Többnyire a legkelendőbb élelmiszereket, például a tejtermékeket – a vajat, amely helyett margarint adnak el nekünk. Előfordul, hogy a vajként feltüntetett termék 100 százaléka más eredetű. Az országos fogyasztóvédelmi főosztály idén februárban 49 vajterméket ellenőrzött. 33 százalékukról derült ki, hogy semmi köze nincs a tejhez. Hamisítják a sajtokat, a kolbászféleségeket, a péktermékeket, az olajat, a csokoládét…

– A csokoládé külön témát érdemelne, az utóbbi időben gyakorlatilag élvezhetetlen ez az édesség, az embernek olyan érzése van, mintha margarindarabokat rágcsálna.

– Ukrajnában klasszikus értelemben vett csokoládét – mint amilyen a svájci, a belga csoki – nem gyártanak. Pont most változik az összetételre vonatkozó állami szabvány. Eddig ugyanis gyakorlatilag 99 százalékuk nem tartalmazott kakaót. Még csak a népszerű Esti Kijev (Kijiv vecsirnij) elnevezésű dobozos édességre is az van ráírva, hogy glazúrral bevont nem pedig csokoládéval. Számos termék előállításánál kókusz- és pálmaolajat használnak. A szabvány szerint elkészített tábla nem lehetne olcsóbb 30 hrivnyánál.

– Mire figyeljünk, hogy ne kerüljön a bevásárlókosarunkba fals termék?

– Mindenképpen gyanús, ha valaminek az ára túl alacsony. Például nyilvánvaló, hogy egy 20 dekás csomag vaj nem kerülhet 17 hrivnyába. Minél olcsóbban kínálják, annál valószínűbb, hogy hamisított áruval van dolgunk. Érdemesebb ismert és ellenőrzött márkanévvel ellátott terméket vásárolni, bár… Volt már rá példa, hogy országos hálózatot működtető cégről (Bohoduhovszkiji tejgyár) derült ki, nem eredeti az általa előállított élelmiszer. Ugyancsak ellenőrizetlen, tehát nem tudhatjuk, biztonságos-e az a termék, melyen nincs ukrán nyelvű felirat. Tapasztalataink szerint, ezek többnyire csempészett áruk.

Magyar Tímea

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó