Problémamegoldás lengyel segítséggel

A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete számára kiemelt jelentőséggel bír a család intézményének és a keresztény értékek megőrzésének kérdésköre, amit programjaikban és rendezvényeiken is igyekeznek megjeleníteni. Most egy egészen új dologba vágtak bele. Az egyesület a lengyel Európai Integrált Megelőzési Intézettel együttműködve a kárpátaljai magyar közösség vonatkozásában hiánypótló jellegű – a fiatalok problémáinak megelőzésével foglalkozó – program megvalósításába kezd.

A projekt keretén belül kérdőíves felmérést kívánnak végezni, majd az eredmények összesítése alapján egy akciótervet kidolgozni. Nyitórendezvényeként a héten kerekasztal-megbeszélést szerveztek Integrált prevenciós program fiatalok számára Kárpátalján címmel. A koordinátor Tarpai József, a KMNE elnökségi tagja. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán megtartott rendezvényen videokonferencia előadást tartott dr. Szymon Grzelak, az Európai Integrált Megelőzési Intézet vezetője, aki bemutatta az általuk kidolgozott tervet és annak eredményeit. Az előadás után került sor a megbeszélésre, ahol a jelen lévő szervezetek képviselőivel áttekintették a további lépéseket.

– Tavaly Brüsszelben, egy családokkal foglalkozó konferencián volt szerencsénk megismerkedni a lengyel professzorral, aki nagyszerű előadást tartott a tevékenységükről, ami a mi érdeklődésünket is felkeltette. Akkor határoztuk el, hogy együtt szeretnénk működni Szymon Grzelakkal. Így valósult meg a mai konferencia – avatott be az előzményekbe Török Dénes. –

A professzor hosszú évek óta foglalkozik az ifjúsággal, a családdal, rengeteg kutatást végeztek ebben a témában, a hangsúlyt a problémákra, és azok megoldására fektetik – ecseteli a KMNE elnöke.

– Gondolom, sok új információval lettek gazdagabbak.

– Természetesen. Számomra az egyik az volt, hogy a rizikófaktorok (drog, szexualitás, internet és egyéb függőségek) a jelenlegi rendszerben erősítik egymást, ezért nem külön-külön kell velük foglalkozni, hanem egyben, vagyis olyan terveket kell kitalálni, amik egy csokorban ölelik fel az összetartozó problémákat.

A másik érdekesnek, újnak mondható megállapításuk, hogy a 14-16 éves, sokszor nehezen kezelhető tinédzserek 80-85 százalékának a szülei a példaképe, az anya és az apa a legfőbb erőforrás.

Ez kellemes meglepetésként érte a jelen lévő civil szervezetek tagjait, az egyházi képviselőket.

A lengyel professzor azt javasolta, ha hozzálátnak a prevenciós programokhoz, ne egy-egy rizikófaktort célozzanak meg, hanem egy összetartozó csoportot. Az is fontos, hogy megmutassák a fiataloknak az értékeket, vezessék rá őket, hogy ezáltal sokkal nagyobb boldogsághoz juthatnak el. Ezt természetesen itt is kutatás kell hogy megelőzze, amihez segítséget kap a KMNE. Mint kiderült, a konferencián részt vevő civil szervezetek képviselőinek nagyon tetszett az előadás, s ők is részt kívánnak venni a kutatásban.

– A következő hónapokban el szeretnénk végezni a felmérést, március végén, április elején újra összejönnénk, kiértékelnénk az adatokat, és egy cselekvési tervet készítenénk az integrált ifjúsági prevenció ügyében.

Úgy vélem, hasonló eredményeket kapunk mi is, bár biztosan lesznek eltérések. Nálunk például rengeteg olyan gyerek van, akinek az anyja vagy az apja, rosszabb esetben mindketten külföldön dolgoznak, így ő a nagyszülőre, családtagra marad, ami sajnos sok esetben rossz hatással van rá. Ez nálunk az egyik legnagyobb rizikófaktor, ezt szeretnénk valahogyan orvosolni – fejtette ki Török Dénes.

Hegedűs Csilla

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó