Az ukrán oktatási törvényről és a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról tárgyalt Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) szakpolitikai munkacsoportja az Országházban – közölte a testület fideszes társelnöke az ülés után tartott sajtótájékoztatón.
Vitányi István azt mondta, az első előadás rávilágított arra, hogy fokozatosan kiszorítják a magyar nyelv használatát az oktatásból Kárpátalján, nem veszik figyelembe a kisebbségek érdekét. Kiemelte, hogy a Velencei Bizottság is állást foglalt az oktatási törvényről: kérte az ukrán kormányt, hogy halassza el a hatálybalépést 2023-ig, valamint vonja ki a magániskolákat a szabályozás alól.
A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy az Ukrajnában élő magyar közösség szabadon gyakorolhassa a nyelvét, és sok pénzt juttat Kárpátaljára – hangsúlyozta Vitányi István. Példaként említette, hogy jövőre 1,5 milliárd forint helyett már 3 milliárdot ad a szociális csomagban.
Közölte, hogy nagy a hiány magyartanárokból Kárpátalján. Ezért a magyar kormány jövőre szinte megduplázza a nekik szánt évi juttatást: 270 ezer forintról 500 ezerre.
Mivel az ottani nettó átlagjövedelem csupán havi 30-40 ezer forint, a kabinet tulajdonképpen megkétszerezi a pedagógusok fizetését – mutatott rá. A támogatás eddig is hozzájárult ahhoz, hogy az idén jelentősen csökkent a tanárhiány – vélekedett a fideszes országgyűlési képviselő. Hangsúlyozta: a magyar kormány tehát nemcsak szóban, hanem tettekben is kiáll a kárpátaljai magyarok mellett. A gazdaságfejlesztés mellett a kultúrában, a szociális szférában és az oktatásban is jelentős segítséget nyújt. Vitányi István szerint a határon túli magyarok közül jelenleg a kárpátaljaiak vannak a legrosszabb helyzetben. Úgy fogalmazott, a magyar kormány Ukrajnát mindig támogatta abban, hogy „szuverén, igazi európai ország” legyen, így teljesen meglepte, hogy az ukránok tulajdonképpen „hátba szúrták” az ottani magyar közösséget az oktatási törvénnyel.
