Sürgős felújításra szorul a megyeszékhely egyik jelképe, az ungvári vár tetőszerkezete. A műemléképület kétszáz éves, korhadt tetőgerendái megereszkedtek, a tetőről folyamatosan hullik a cserép, a beázás veszélyezteti az épületben működő Kárpátaljai Helytörténeti Múzeum tárlatait. Önerőből a rekonstrukcióhoz szükséges összeget nem tudják kigazdálkodni, így több helyről is kértek már segítséget, de eddig nem kaptak. Tavasszal mindenképpen meg kell kezdeni a felújítást, különben beomolhat a tetőszerkezet.
Az ungvári vár megyénk egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága, a középkori, barokk és reneszánsz stílusjegyeket hordozó épületegyüttest az idén eddig már több mint negyedmillióan keresték fel. Ottjártunkkor épp nem voltak turisták a várban, amit az ott dolgozók sziszifuszi munkával próbálnak biztonságossá és látogathatóvá tenni. Szaktudás sem kellenek hozzá, hogy észrevegyük, a tetőszerkezet helyenként meg van rogyva, itt-ott áznak a külső falak. Az elmozdult cserepek csak azért nem potyognak a látogatók fejére, mert néhány éve egy dróthálót feszítettek az eresz alá, ami felfogja a málló törmeléket.
Vaszil Seba, a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Helytörténeti Múzeum igazgatója a KISZó-nak elmondta, a beázások ellen úgy védekeznek, hogy mentve a menthetőt fóliával és bádoggal toldozzák-foldozzák a keletkező lyukakat, fémhuzalokkal, drótokkal húzták össze a korhadt tetőgerendákat, ideiglenes megoldásként.
– Nem új keletű problémáról van szó, az elöregedett tetőszerkezet már évek óta cserére szorul – hangsúlyozta a múzeumigazgató. Mostanra viszont odáig jutottunk, hogy balesetveszélyessé vált a szerkezet, csak imádkozni tudunk, hogy a télen ne hulljon sok hó, mert annak súlyát már nem bírná el.
Vaszil Seba, aki több mint harminc éve igazgatja a múzeumot, elárulta, ez alatt a három évtized alatt lényegében egyszer kapott komolyabb ukrán állami támogatást a műemléképület. 2008-ban a központi költségvetésből elkülönített 3,2 millió hrivnyából hozták rendbe a vár délnyugati szárnyát.
Állami dotációban a 90-es évek eleje óta egyáltalán nem részesülnek.
Azóta lényegében önerőből próbálták átfedni a problémás részeket, jelenleg a tetőszerkezet 60 százaléka, – megközelítőleg 4 ezer négyzetméter – szorul azonnali teljes cserére. Tavaly elkészült a tervdokumentáció, ami az idén átment a hatósági értékbecslésen, amely megállapította, hogy 19 millió hrivnyára lenne szükség a munkálatok elvégzéséhez.
– Az ügy mellé állt a megye vezetése Hennagyij Moszkal kormányzó és Mihajlo Rivisz, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke is lobbizik Kijevben az érdekünkben. Sőt, a költségvetési bizottság legutóbbi ülésé 2-3 milliót elkülönítettek erre a célra a jövő évi megyei büdzséből. Reméljük ezeket a pénzeket nem év végén utalják ki számunkra, mert télen nem vághatunk bele egy tetőcserébe – nyilatkozta a múzeum igazgatója.
Hozzátette a tetőcsere, csakis egyben kivitelezhető, részletekben nincs értelme belefogni. Ne adj, Isten, ha összedőlne az megtriplázná a kiadásokat. A nemzetközi partnereket is megkeresték, ám külföldi tőke bevonására egyelőre nincs kilátás.
A belépőkből és bérleti díjakból az idén eddig a felújításhoz szükséges keretösszeg töredéke 4,5 millió hrivnya gyűlt össze. Ebből az összegből fizetik a kommunális díjakat, a kisebb javítási és fenntartási költségeket, a balesetveszély elhárítását. A városi költségvetésből dotálják a dolgozók bérét és fizetik a létesítmény őrzését.
A várban pont egy éve nyitották meg a Kárpátalja történetét a 8. századtól 1920-ig bemutató, a magyar kormány mintegy 110 millió forintos támogatásával létrehozott állandó kiállítást. Az igazgató megnyugtatott, ez nincs veszélyben, ugyanis az első emeleten kapott helyet.
Szabó Sándor
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
