Oroszország gyakorlatilag blokád alatt alá vonta az Azovi-tenger partján fekvő bergyanszki és mariupoli kikötőt, és nem engedi sem be-, sem kihajózni onnan a kereskedelmi hajókat – állította Olekszandr Kuc, a donecki adminisztráció vezetője.
Volodimir Omeljan infrastrukturális miniszter arról tájékoztatott, hogy a szerda esti adatok alapján összesen 35 hajó kényszerül várakozni. Közülük 18 az Azovi-tengerre való bejutásra vár: 4 Bergyanszkba, 14 Mariupolba tart. Tizenhét hajó vár az Azovi-tengerről a Fekete-tengerre való kijutásra. „A közlekedés csak az orosz kikötők felé biztosított az Azovi-tengeren, azaz Oroszország blokkolta az ukrán kikötőket” – közölte a miniszter. Szavai szerint az orosz fél ez irányú tevékenysége arról tanúskodik, hogy szándékosan élezi a helyzetet az Azovi-tengeren, és destabilizálja a térséget. „A cél nyilvánvaló: az Azovi-tengeri ukrán kikötők munkájának blokkolása és Ukrajna fokozatos kiszorítása törvényes, a nemzetközi jogban rögzített felségvizeiről” – fűzte hozzá a miniszter.
Az Azovi-tenger térsége – benne a Kercsi-szorossal – egy 2003-as orosz-ukrán-megállapodás értelmében a két ország közös használatú belvize, ami azt jelenti, hogy nincs felosztva a két ország között határvizekre, így értelemszerűen tengeri határok sincsenek kijelölve benne. Petro Porosenko elnök kifejtette azon meggyőződését, miszerint az ukrán hadihajók elleni múlt vasárnapi agressziós cselekményt azért hajtotta végre Oroszország, mert el akarja foglalni az Azovi-tengert. Már korábban is több ízben hangoztatta, hogy a Kercsi-szorosnál történt incidens szerinte csak a kezdet volt, amit nagyszabású támadás fog követni.
Továbbra is nyitva áll a hajózás előtt a Kercsi-szoros, egyebek között az ukrán tengeri járművek előtt is – reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak Moszkvában.
Peszkov arra az ukrán állításra reagált, amely szerint az orosz hatóságok korlátozzák az ukrán hajók áthaladását a Kercsi-szoroson, azt hangoztatva, hogy nem tud ilyen intézkedésekről. „Épp ellenkezőleg, arról van tudomásunk, hogy a Kercsi-szoros a megszokott munkarendben üzemel. Tudják, időnként az időjárási viszonyok miatt a szabályozás szerepét ellátó kercsi kikötő döntéseket hozhat a hajózás szabályozásáról” – mondta.
Peszkov hangsúlyozta, hogy a Kreml hálás mindazoknak, akik a kercsi incidenst követően hozzá akarnak járulni „az ukrán fél által kiprovokált” feszültség csökkentéséhez, de nem látja szükségét a Moszkva és Kijev közötti nemzetközi közvetítésnek. Megítélése szerint ehelyett arra lenne szükség, hogy akinek van ilyen lehetősége, gyakoroljon befolyást az ukrán vezetésre. Az orosz szóvivő hangsúlyozta, hogy a Kreml negatívan fogadta Petro Porosenko ukrán államfő azt sürgető felhívását, hogy NATO-hadihajók járőrözzenek az egyébként orosz-ukrán beltengernek számító Azovi-tengeren. Hangot adott álláspontjának, hogy a kérdés felvetése már önmagában is a feszültség további növekedésének kiprovokálására irányul, és hogy annak hátterében az ukrán elnök újraválasztási és belpolitikai érdekei állnak.
Peszkov nem kívánt jóslatokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mi lenne Moszkva reakciója arra, ha a NATO hadihajókat vezényelne az Azovi-tengerre.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
