A kárpátaljaiak jelentős része szerint az erőszakos ukránosítási törekvések nem tesznek jót a megyének, minden második helybéli szerint Magyarország igenis jó szomszéd, hiába próbálja ennek az ellenkezőjét láttatni az országos média, és szerintük a nemzeti radikálisok csak ártanak az országnak, de legfőképp a békés vidékünknek.
Ilyen és sok más érdekes kérdésre kereste a választ az a nem reprezentatív felmérés, amit december végén végeztek el Kárpátalján a Demokratikus Kezdeményezések központ megbízásából, Nagy-Britannia ukrajnai követségének támogatásával. Eszerint az itt élők 64 százaléka az országos helyzetet feszültnek és robbanásveszélyesnek nyilvánította. De ettől elvonatkoztatva Kárpátalján mégis nyugodt a helyzet, legalábbis a válaszadók 53 százaléka gondolta így, és csak 29 százalékuk mondta azt, hogy nálunk is tapasztalni feszültséget. A kárpátaljaiak többsége, 62 százalék nem szívesen megy el tüntetni, csupán 23 százalék hajlandó utcára vonulni.
Sokatmondó az is, miként viszonyulnak a megyében élők az erőszakos ukránosítási törekvésekhez. Mindössze minden ötödik megkérdezett gondolja úgy, hogy a Kijevben kitalált erőltetett ukránosítás jól sülhet el. Minden harmadik válaszoló ennek az ellenkezőjét gondolja, és úgy látja, a kisebbségek ellen irányuló politika csak árthat a békés együttélésnek. 48 százalék nem óhajtott véleményt formálni, amit a kutatást közzé adó Prozak hírportál úgy értékel, hogy ők is a nemzeti kisebbségek pártját fogják ebben a kényes kérdésben, s ezért inkább jobbnak látták véleményük elhallgatását…
Ellenben ami az iskolai nyelvhasználatot illeti, ott 27 százalék mondta azt, hogy a tanítás nyelvének kizárólag ukránnak kell lennie, 31 százalék szerint az elemi osztályokban maradjon a magyar vagy más kisebbségi nyelv, míg 12 százalék gondolkodott úgy, hogy a teljes oktatásnak az adott kisebbség nyelvén kell maradnia.
A legmeglepőbb eredményt talán az a kérdés hozta, hogy Ön miként viszonyul a szomszédos Magyarországhoz? Ugye az országos médiafelületekről csak úgy árad a szándékos magyarellenesség, ehhez képest a helybéliek többsége, 51 százalék azt válaszolta, hogy a negatív médiakampány ellenére Magyarországot igenis jó szomszédnak tartja és hálás azért a segítségért, amit Kárpátaljának nyújt.
Csupán egy szűk kisebbség, 14 százalék vél a segítő szándék mögött rosszat feltételezni, jelesül azt, hogy Budapestnek területi követelései lesznek Ukrajnával szemben és visszaakarja csatolni a vidéket.
Az itt élők nem látnak semmi veszélyeset a ruszinokban sem, mindössze 7 százalék mondta azt, hogy tartani kell tőlük. Holott tudjuk, Kijevben félnek tőlük, ellenségként vannak beállítva, nem ismerik el sem nyelvüket, sem nemzeti identitásukat, pedig ezt világszerte megteszik, és külön nemzetiségként tekintenek rájuk.
A kárpátaljaiak határozottan elutasítják az ukrán nemzeti radikálisok fellépését, 37 százalék szerint semmi keresnivalójuk itt, csak bajt hoznak a fejükre.
64 százalék unitárius államként képzeli el továbbra is Ukrajna jövőjét, igaz, ezen belül 17 százalék Kárpátaljának nagyobb önállóságot biztosítana. 4 százalék mondta azt, hogy Kárpátalja jobban járna, ha kiszakadna Ukrajna kötelékéből. A kutatás eredményeit részletező honlap itt is megjegyzi, hogy valószínűleg többen is lehetnek az elszakadás vagy legalábbis az autonómia hívei, csak ezt nem merték felvállalni, mert az ilyen kijelentések súlyos büntetőjogi felelősséggel járnak, és talán nem hittek a kutatás anonim voltában.
A válaszadók 61 százaléka magát ukrán állampolgárként definiálja, de 31 százalékuk hozzátette, elsősorban kárpátaljainak vagy egy adott nemzeti kisebbség tagjának tartja magát, amire különösen büszke. Az elsöprő többség, 82 százalék azt szeretné, ha Ukrajna EU-tag volna, 56 százalék örülne a NATO-tagságnak.
A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, miként ítélik meg a csempészetet, mint jelenséget, hiszen Kárpátalját a hágón túl nagyon sokan csempészparadicsomnak tartják. Korábban Pavlo Klimkin külügyér is tett ilyen kijelentést vidékünkről. Nos, 39 százalék ítélte el a csempésztevékenységet, 20 százalék megérti őket, 23 százalék úgy felelt, hogy őt ez nem érdekli, 18 százalék pedig inkább kikerülte a válaszadást.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.