Egán Ede szelleme új irányt mutatott Kárpátalján

Nagydobronyt szorgalmas, dolgos emberek lakják, akik főleg a földműveléssel igyekeznek megteremteni a mindennapi kenyérre valót. Ukrajnában nem biztosítanak állami támogatással igénybe vehető finanszírozási lehetőségeket a mezőgazdasági kistermelők megsegítésére. Így a gazdák jószerivel csak magukra és a magas kamatú banki hitelekre számíthattak, ha eszközbeszerzésre, nagyléptékű fejlesztésre vagy a gépállomány korszerűsítésére szánták el magukat. Ezen a téren jelentős fordulatot hozott a 2016-os év, ugyanis ekkor indult el a magyar kormány által támogatott Egán Ede kárpátaljai gazdaságfejlesztési program. A két év során 4500 nyertes pályázót segítettek a támogatások összege pedig elérte a 17 milliárd forintot. Nagydobronyban több mint félezren éltek a kínálkozó lehetőséggel. Az első számú sláger a traktor és a hozzá tartozó talajmegmunkáló eszközök voltak, de fóliasátorra és földbérleti támogatásra is pályáztak az Ung-vidéki településen.

A 32 éves Nagy András több mint öt éve foglalkozik szabadföldi zöldségtermesztéssel, ám hivatalosan csak két éve vállalkozó. Betegeskedő édesapjától vette át a hathektáros gazdaságot. Elmondása szerint szkeptikusan fogadta az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ által 2016-ban meghirdetett programot, ugyanis Kárpátalján hasonlóra korábban még nem volt példa. Ennek ellenére pályázott és nyert is. Ezt követően váltotta ki az egyéni vállalkozói engedélyt, ugyanis a szerződéskötésnél a bejegyzett vállalkozás egyik alapfeltétel volt. Azok közé tartozik, akik saját maguk írták meg a pályázatot, nem vett igénybe külső segítséget.

– Úgy voltam vele, hogy nem lehet nagy ördöngösség, nálam senki nem tudja jobban, mivel foglalkozom és mit szeretnék – fogalmazott a korábban pincérként dolgozó és külföldön is szerencsét próbáló gazda.

– A gépállományuk nagyon minimális volt, bérmunkában műveltettük a földeket. Így evidens volt, hogy traktorra és talajmegmunkáló eszközök pályázunk. A pénzből egy 24 lóerős Dongfeng kistraktort, ekét, tárcsás boronát, talajmarót és permetezőt vásároltunk.

A fejlesztésnek köszönhetően a vállalkozó megnövelte kapacitását, a korábban bérbe adott földeket is maga műveli. A korai burgonya, a paprika, a káposzta, a csemegekukorica, a zöldhagyma, a sárgarépa, a petrezselyem, a zeller és a karfiol mellett

a településen az elsők között kezdett fokhagymát termeszteni.

Szezonban heti két-három alkalommal saját kisbuszán szállítja be a portékát a munkácsi nagybani piacra, így sokkal nagyobb haszonra lehet szert tenni, mintha otthon viszonteladóknak adná el a megtermelt zöldséget.

– Komoly előnyt jelent a saját traktor, és nemcsak azért, mert nem kell másnak fizetni a bérmunkáért, hanem azért is, mert akkor tudom elvégezni a munkálatokat, amikor annak eljön az ideje – ecsetelte a fejlesztés pozitívumait az egygyermekes apa. – Például a korai burgonyánál sokat számít, mikor kerül földbe a vetőkrumpli, korábban gyakran előfordult, hogy amikor ott volt az ideje, nem volt, aki megművelje a földet.

Ha egy héttel később vetettünk, akkor egy héttel később szedtük fel a termést, ami kilónként 5 hrivnya veszteséggel járt.

A gazdálkodó az első sikerén és a pozitív tapasztalatokon felbuzdulva a második körben is nyújtott be pályázatot, amellyel egy nagyobb teljesítményű traktorra nyert támogatást. Elárulta azt is, hogy az önrészt az első pályázati támogatással vásárolt kistraktor egyedül termelte ki. A harmadik kört sem hagyta ki a vállalkozó, egy öntöződobra nyert pénzt, ugyanis a korábbi évek aszályos időszakai miatt az öntözés ma már elengedhetetlen a termőképesség javításához.

Nagy András kiemelte, a gépállomány modernizálásával jelentősen fejlődött a gazdasága.

Nagydobronyban régi hagyományai vannak a fóliasátras zöldségtermesztésnek. A 33 éves Benedek István is ebből él, és tartja el feleségét és két gyermekét. A tanári hivatást adta fel a nagyobb jövedelemmel kecsegtető gazdálkodásért. Andráshoz hasonlóan István számára sem volt ismeretlen a földművelés, hisz a szülei is fóliás növénytermesztéssel foglalkoznak. Az első fóliasátrat önerőből építette, a hideghajtatású fólia 500 négyzetméteres volt. Uborkát, burgonyát, retket és paprikát termesztett benne. Emellett párhuzamosan szabadföldön burgonyát, káposztát és csemegekukoricát termelt.

– 2016-ban 4 darab 500 négyzetméter alapterületű fóliasátorra nyert támogatást. – A második kiírásban is sikeresen pályáztam, egy kisebb teljesítményű traktorral gyarapodott a vállalkozásom, ami a fóliasátras és a mezei munkálatokhoz egyaránt alkalmas. Az új fóliákban uborkát, paradicsomot, jégsalátát és pekingi káposztát termeltem. Úgy osztottam be a kultúrákat, hogy folyamatosan legyen mit a piacra vinni és a munka is megoszlott.

Nincs kisbuszom, így személygépkocsival hordom be Munkácsra árut, előfordul, hogy itthon is értékesítek, ha kedvező az árat ajánlanak.

Drohobicsi, lembergi és sztriji felvásárlókkal vagyok kapcsolatban. Az állandó vásárlói kör komoly előnyt jelent.

Benedek István tavaly a harmadik körben fűthető fóliára nyert támogatást, az első elavult helyére kerül az új sátrat, amiben tavasztól korai uborkát termel majd. Ugyanis mire a hideghajtatásos fóliából a retek vagy a krumpli után az uborka elkezd teremni és piacra kerül, kilója 2 hrivnya 50 kopijka körül van.

Ezzel szemben a fűtött fóliából 25-30 hrivnyás kilónkénti árral lehet kalkulálni, ha nem üt be valami.

Úgy véli, pesszimista ember ne kezdjen mezőgazdasággal foglalkozni, csak pozitívan lehet belevágni, ugyanis bármi megtörténhet.

Családi vállalkozás az övé, a felesége mellett a szülei, anyósa és apósa, sőt előfordul, hogy a nagymamája is besegít. Az uborkatermesztés jelentős emberi munkát igényel, kocsolásnál, kötözésnél és szedésnél napszámosokat alkalmaznak, így a család mellett 5-6 embernek tudok munkát adni tavasztól őszig.

Az egános fejlesztésnek köszönhetően legalább 400 százalékkal megnőtt a terület, amit művel.

Nemcsak a fiatalok, az idősebb generáció képviselői is meglátták a pályázatban rejlő lehetőségeket. Az 56 éves Ráti István, a Ludmilla Farmergazdaság tulajdonosa több mint 15 éve gazdálkodik. Fiatal korában a kolhozban sofőrként dolgozott, majd mezőgazdasági gépek forgalmazásával is foglalkozott, Belarusziából MTZ traktorokat vitt Magyarországra, de egy rövid ideig kamionsofőr is volt. A farmergazdaságot 1998-ban a testvére alapította, amikor kitelepültek Magyarországra István vette át a vállalkozást. Harminc hektár területen gazdálkodik, filozófiája a több lábon állás, így többféle kultúrát is termeszt a szemesterménytől (búza, kukorica) a zöldségféléken át (burgonya és káposzta) a fóliás korai burgonyáig és paradicsomig.

Őszintén beszélt arról, hogy nem hitt a programban, ezért az első körben nem is pályázott. Amikor látta, hogy ez mégis működik, a második fordulóban egy 35 lóerős Dongfeng traktorra és a hozzá tartozó függesztett műtrágyaszóróra, talajmaróra, tárcsás boronára és függesztett permetezőgépre nyújtotta be pályázatát, és legnagyobb meglepetésére, nyert. Ezzel jelentősen korszerűsödött a farmergazdasága, ugyanis egy leharcolt MTZ traktort váltott le az új technika. Korábban előfordult, hogy bérmunkában kellett elvégeztetni bizonyos munkafázisokat, amivel most már maga is megbírkózik.

Ráti István tavaly földbérleti támogatásra is benyújtott egy pályázatot a jótékonysági alapítványhoz. Pozitív elbírálásban részesült, így 32 hektárral bővítette a gazdaságát, s most már közel hatvan hektáron gazdálkodik.

Ennek egy része legelő, amit szeretne feltörni és annak helyén szemesterményt termesztene.

– A legelőt húsmarhák tenyésztésében is tudnám hasznosítani de ehhez további támogatásokra lenne szükségem – mondta a farmergazda, aki két fiával közösen viszi a vállalkozást. – Önerőből ez megvalósíthatatlan lett volna, a hiteltörlesztésre az ingünk, gatyánk is ráment volna. A mezőgazdaságban fontos, mi több, elengedhetetlen a folyamatos fejlesztés és a több lábon állás. Sajnos a fejlesztések állami pályázatok és támogatások híján nem úgy alakultak, ahogy szerettük volna. Pedig az innováció fontos a versenyképes mezőgazdasági termelés szempontjából. Ezért is nagy örömmel fogadtuk az Egan Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Programot.

Ráti István a zöldségféléket az ország különböző pontjairól érkező viszonteladóknak, felvásárlóknak adja el, a takarmánykukoricát pedig helyi állattartók vásárolják fel. Idén az igényeknek eleget téve jobb minőségű vetőmagot vásárolt, amiből a tervek szerint másodosztályú búzaliszt készülhet. Az utóbbi időben a kenyérgabonának jelentős a felvásárlási piaca.

Ha bejön a kenyérgabonához fűzött tervük, árulta el a farmer, hogy akkor szükségük lesz egy jó minőségű kombájnra.

Így ha lesz újabb kiírás, erre szeretne pályázni.

A számos pozitívum mellett negatívumok is jelentkeztek. Előfordult, hogy a kárpátaljai traktorforgalmazó cégek visszaélései miatt jelentősen megnőtt az önrész aránya. Az is gondot jelentett, hogy a kereskedők nemigen találkoztak még pályázati rendszerrel, így az árajánlatok, a számlák és a szerződések kiállításánál gyakran felületesek voltak – pedig egy betű eltérés sem megengedett –, így a pályázónak többször vissza kellet mennie, hogy kijavítsák ezeket a hibákat, ami utánajárást és plusz költséget jelentett.

Abban mindhárman egyetértettek, hogy nincs semmilyen alapja az alapítvány ellen titkosszolgálat által indított vizsgálatnak, érdemben nem is foglalkoznak ezzel.

Mint ismeretes, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Ukrajna területi integritása megsértésére irányuló tevékenység finanszírozása miatt eljárást indított a Jótékonysági Alapítvány ellen. Az elmúlt hónapokban állítólag beidéztek és kihallgattak több száz pályázót. Ennek ellenére a program 2019-ben folytatódik, az ígéretek szerint vállalkozásfejlesztési és turisztikai pályázatokat hirdetnek az idén.

Szabó Sándor