Exkluzív interjú Kovács Zoltánnal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációs felellős államtitkárával, a 2021. évi Vadászati Világkiállítás főkoordinátorával
− Miközben az elmúlt hétvégén ezres fordulatszámon pörgött Európa és a nagyvilág egyik legkiemeltebb vadászati, sportlövő és horgászati rendezvénysorozata, a XXVI. FEHOVA, kiemelt érdeklődés kísérte egy másik, még nagyszabásúbb esemény megvalósulásának tervét. Mint köztudott, 2021-ben, fél évszázaddal a dr. Nagy Endre nevével fémjelzett, legendás első után, Magyarország ismét vadászati világkiállítást rendez. A dolgok jelenlegi állása szerint röpködnek a milliárdos tervek, melyek lassan kezdenek körvonalat ölteni.
A kárpátaljai magyar vadászban pedig megfogalmazódott a kérdés, miként tudna mindebbe érdemben bekapcsolódni Kárpátalja vadász-, horgász- és természetbarát közössége.
Nos, e kérdést a leg kompetensebb személynek, Kovács Zoltán államtitkárnak tettük fel, aki rendezvény főkoordinátori feladatait is ellátja.
− A két esztendő múlva esedékes vadászati világkiállítás során szánnak-e valamilyen szerepet a kárpátaljai magyar vadászoknak-természetbarátoknak?
− A szó szoros értelmében az egész világot egybefogó rendezvényt tervezünk, ám ezen belül kiemelt helyet foglal el Magyarország, és itt a magyar nemzet természetes határaira gondolok. Ebbe pedig bele kell tartozniuk a határon túli nemzetrészeknek is. A világkiállításra egyformán elvárjuk a felvidéki, vajdasági, erdélyi és kárpátaljai magyarokat éppúgy mint a Kanadától Dél-Afrikáig szórványban élőket. Ugyanakkor nem árulok el nagy titkot azzal, hogy még előttünk áll két év, ami során minden ötletet és minden jelentkezőt szeretettel várunk.
− Technikailag a kárpátaljai nimródok hogyan kapcsolódhatnak a programokba ha úgy döntenek, hogy kiállítóként részt kívánnak venni a rendezvényen?
− A kárpátaljai magyarok érdekvédelmi szervezeteit valamint a kompetens állami szerveket tájékoztattuk a kiállításon való részvétel módjáról. Az érdeklődőknek hozzájuk kell fordulniuk, de az „alulról jövő” kezdeményezésektől sem akarunk elzárkózni. Tudomásom szerint a Várásosnaményi Vadásztársaság tagjai kiváló személyes kapcsolatokat ápolnak a kárpátaljai nimródokkal, és mivel a világkiállítás egyik kiemelt helyszíne Vásárosnamény lesz, ott is tárt karokkal várják a jelentkezőket.
Úgy gondolom, a vásárosnaményi helyszín maga garancia arra, hogy a kárpátaljaiak be tudnak majd kapcsolódni a munkába.
− Azt hiszem, nem árulok el nagy titkot, ha felhívom a figyelmét a vadászati szakképzés siralmas voltára Kárpátalján. Egy esztendeje Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára ígéretet tett arra, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán megkezdődik a felsőfokú vadgazdálkodási szakképzést. Mi minderről a politikus véleménye? Hogyan tudunk e téren re-integrálódni az egyetemes magyar vadászat vérkeringésébe?
− A magyar vadászati kultúra több szempontból is meghatározó nemzeti értékünk, hiszen történelmi hagyományai és földrajzi kisugárzása során az egyik legerősebb összetartó erő.
Ennek fényében Kárpátalján a magyar vadászati hagyományok és kultúra szerves részének kell lennie mindannak az erőfeszítésnek, amelyekkel a magyar kormány ennek a nemzetrésznek a túlélését igyekszik támogatni.
Ehhez pedig minden rendelkezésére álló segítséget igyekszik majd biztosítani.
− Kárpátalján köztudottan elég sanyarú a gazdasági és politikai helyzet. Ön mit tudna üzenni barátainknak, vadászoknak és nem vadászoknak, a II. Vadászati Világkiállítás kapcsán?
− Leginkább azt, hogy a nehézségek ellenére legyenek részesei az erőfeszítéseknek.
Mindenki munkájára, kreativitására és ötleteire szükség van.
Azt hiszem, a magyar kormány a nemzetrész túlélését segítő pedagógiai és gazdasági programokkal az alapokat már lefektette. Amennyiben pedig erdő- és vadgazdálkodási téren is lehetőség nyílik az együttműködésre, mi nyitottak vagyunk a megkeresésekre. Várjuk az ötleteiket, hogy e téren is helyt adjunk a Kárpát-medencei magyar-magyar együttműködéseknek.
Matúz István
