A Quality of Life Index for Country 2019 (az országok rangsora az élet minősége alapján) listán Ukrajna a 62. Szerbia az 51., Kolumbia az 57., Pakisztán a 60. Az Európai Unió országai közül a maga 43. helyével Bulgária foglalja el a legrosszabb pozíciót. Ukrán elemzők a ténnyel kapcsolatban aláhúzzák, ilyen gyenge minősítést függetlenné válása óta nem kapott az ország.
Okszana Markarova pénzügyminiszter a Szabadság Rádióban kijelentette: ahhoz, hogy Ukrajna gazdasága elérje Lengyelország mostani színvonalát, ötven évre van szükség. Igaz, hozzátette: amennyiben a termelés növekedése követi az elmúlt négy év ütemét, akkor ez az idő valamivel rövidebb lehet…
A szociális kilátástalanság, a gazdasági mélyrepülés ellenére történnek nagyszerű, már-már korszakalkotónak minősíthető események is. Több központi hírportál közölte, hogy az Európai Unió megváltoztatta az ország fővárosa nevének átírását. Míg korábban – az oroszból kiindulva – a „Kiev” formát használták, ezután az ukrán elnevezésből eredő „Kyiv” transzliteráció lesz a hivatalos.
Hogy miért is fontos ez, azt például a korrespondent.neten Bohdan Azsnyuk professzorral, a filológiai tudományok doktorával magyaráztatták meg. A Nemzeti Tudományos Akadémia Olekszandr Potebni Nyelvtudományi Intézetének igazgatója szerint a névátírás pontossága különösen lényeges olyan esetekben, amikor a volt gyarmatosító nyelvét váltja fel a nemzeti nyelv. „Ma ez a gyarmatosító ráadásul Ukrajna keleti részében háborút folytat, annektálta a Krímet és így tovább. Ezért ez a kérdés aktualitása kiéleződött.”
A tudós azt is megjegyzi, hogy ez az egész elsősorban az ukrán polgárok számára fontos.
Vitán felül áll: az érvelés tudományosan megalapozott, precíz.
Mivel a közvélemény-kutatások korát éljük, kíváncsi lennék egy olyan felmérés eredményére, mely azt vizsgálná, az EU döntésének örülnek-e jobban az ország lakosai, vagy azzal lennének elégedettebbek, ha Ukrajna életminőség-mutatója legalább a Bulgáriáénál jobb lenne.
