2008 óta februárban méltatják a pipázás világnapját. A pipát már az ősidőktől fogva használják. A rómaiak és a görögök átvették keleti szomszédaiktól. Általában hasis szívására használták. A dohány a XVI. században került Európába, majd az egész világon gyorsan elterjedt. Vajon mennyire elfogadott vidékünkön, s művelői miben különböznek más dohányos társaiktól? – kérdezte a KISZó Vaszil Krucsanicát, a megyei narkológiai gondozó főorvosát.
– Külföldön klubokba tömörülnek a pipások, akik bizonyos felsőbbrendűséget éreznek átlagos dohányos társaikkal szemben. Kárpátalján mennyire honosodott meg a füstölés fajtája?
– Tudomásom szerint nálunk nincs ilyen klub, annak ellenére, hogy az idősebb korosztályban vannak hódolói. statisztikai adataink nincsenek erre nézve. Vidékünkön nincs nagy tradíciója, Csernovicban viszont volt szerencsém ellátogatni egy ilyen társaságba, amikor még magam is gyakoroltam ezt a rituálét. Mert a kívülálló számára ugyan egyszerű műveletnek tűnhet, valójában azonban komplex, gyakorlatot, hozzáértést, majdhogynem szakértelmet igénylő elfoglaltság, mely aprólékos tevékenységgel jár, több részművelet összehangolása szükséges ahhoz, hogy zökkenőmentesen, fennakadás nélkül menjen.
– Mennyiben tér el a pipások habitusa, viselkedése?
– Mivel a pipázás lényege, célja egy jó tömet dohányt békében elszívni, hódolói nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb személyek, mint cigarettázó társaik. Elmondhatjuk, hogy a pipálás művészet és tudomány is. Művészet, mert az ember pipát szórakozásból, örömmel, az élvezetért szív. És tudomány, mert pipálás során egy szerkezet és technológia bonyolult egységét kell működésben tartani. Szükséges ismeretek, s azok megfelelő alkalmazása nélkül vajmi kevés örömét leli az ember a pipálásban.
– A pipázók és szivarozók gyakran hajlamosak azt állítani, hogy szenvedélyük nem káros. Igaz ez az állítás?
– Tévhit, hogy a pipa és a szivar biztonságosabb, mint a cigaretta. Valójában e dohánytermékek ugyanazokat az egészségügyi kockázatokat hordozzák, mint a cigaretta, sőt, időnként még veszélyesebbek is lehetnek. A pipázók viszont kevesebb káros anyagot szippantanak be, mivel a pipadohány többnyire jobb minőségű és tisztább, s nincs szükség cigarettapapírra, ami szintén nem mentes a káros anyagoktól.
– Napjainkban egyre jobban terjed a füstimádók, főként a fiatalok körében a vízipipa. Ezt a veszélyességi ranglétra hányadik fokára állítaná?
– A vízipipa, mely az ősi Perzsiából és Indiából származik, a legveszélytelenebb módja valamennyi dohányzási formának, mivel aki gyakorolja, forró helyett hideg füstöt szív be. Mielőtt azonban bárki félreértené, ez is a káros szenvedélyek sorába tartozik. Akik letüdőzik a füstöt, azoknál a tüdő-, hasnyálmirigy- és hólyagrák kialakulásának esélye megnő, míg a pipások körében a száj-, a gége- és a nyelőcsődaganat kockázata magasabb. A legjobb tehát, ha egyikkel sem élnek.
Magyar Tímea
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
