Önállóságpártiak

Sütő Lajos szereti az egyenes beszédet. A beregújfalui polgármester az elmúlt 25 évben sok mindent letett az asztalra, a község lakosai bíznak benne. A falu küzd a fennmaradásért, legfontosabb feladatként az önkormányzat függetlenségének megtartását tűzték ki célul.

– Valószínűleg Beregújfalut is érinti az elvándorlás. Sok az eladó ház?

– Az utóbbi években egyre többen hagyják el a községet. Jellemzően a fiatal házaspárok, vagy akik még családalapítás előtt állnak. Most is elég sok ház eladó. A legutolsó adatok szerint a lakosság kicsivel több mint kétezer fő. Ebbe beletartoznak azok is, akik külföldön dolgoznak, de még nem égettek fel minden hidat maguk mögött.

– Milyen munkalehetőség van a környéken?

– Nincs miben válogatni. Régebben a beregszászi üzemekben, különböző vállalkozásoknál leltek maguknak munkát az emberek, ma már ez nem jellemző. Akik itthon vannak, mezőgazdasággal foglalkoznak. Az Egán Ede program segítségével próbálnak megélni a földművelésből. A többség viszont külföldön keresi a kenyerét. A község területe, ha az erdőt nem számítjuk bele, 2230 hektár. Az a tendencia, hogy bizonyos ellenérték fejében egyre többen bérbe adják a földjüket azoknak, akiknek van mezőgazdasági felszerelésük. A fiatalokat ez már nem vonzza.

Meglátszik ez a szarvasmarha-állományunkon is: a 2000-es évek elején közel 500 jószág volt itt, mára 60 sem marad.

Az istállók mellett lassan az ólak is kiürülnek. Az idén télen mindössze 2-3 alkalommal hallottam disznóvisítást.

– Említette az erdőt. Az sem segíti ki a munkakeresőket?

– A beregszászi erdőgazdaság területének közel 40 százalékával – 3340 hektárral – mi rendelkezünk. Ezzel a beregszászi járási költségvetésnek mi vagyunk a legnagyobb donora.

Gyakorlatilag mi tartjuk el a fél járást. Az erdőkitermelésből évente 14-15 millió hrivnyával gyarapodik a járási büdzsé.

Az erdészetnél viszont nincs sok helyi munkás, egy tucatnyira tehető azoknak a beregújfaluiaknak a száma, akik ott dolgoznak ilyen-olyan alkalmazásban. Maximum télen azok a fiatalok, akik itthon vannak, egy kis idénymunkára, favágásra esetleg bekéredzkednek.

– Mivel büszkélkedhet a falu?

– Az elmúlt években számunkra az volt a legfontosabb, hogy megőrizzük az önkormányzatot. Ez azért volt fontos feladat, mivel a járási vezetés mindent megtett és megtesz, hogy ezt a falut térdre kényszerítse. Mi azon voltunk, hogy a község megteremtse az önfenntartásához szükséges anyagi hátteret. Ez sikerült, függetlenítettük magunkat.

Az előttünk álló, megoldatlan problémák közül az óvoda kérdése a legfontosabb.

Az épület egyik sarka ugyanis „elindult”. Ez ügyben a magyar kormányhoz és a KMPSZ vezetőjéhez fordultam, arra kérve őket, hogy vegyék fel a mi óvodánkat is az óvodafejlesztési programba. Reméljük, megérkezik a kért támogatás, mivel az óvodát nem hagyhatjuk leépülni. Rengeteg energiát és pénzt fektettünk a fenntartásába. Ennek a problémának a megoldása óriási érvágást jelentene a község költségvetésének, azonban bárhogy is alakulnak a dolgok a támogatással kapcsolatban, ezt mindenképpen meg kell oldani. Nem engedhetjük, hogy az óvoda az oktatási osztályhoz kerüljön, ahol aztán csak kampányokra és pénzmosásra használhatják fel. Sajnos e téren már vannak negatív tapasztalataink.

A másik nagy terv a kultúrház tetőcseréje.

A vidékfejlesztési alaphoz 2018-ban beadtam egy pályázatot erre vonatkozóan, de azt elutasították. Talán nem véletlenül. A község a saját forrásaiból erre a célra 250-300 ezer hrivnyát tudna áldozni, miközben a munkálatok összköltsége meghaladja az egymillió kétszázezer hrivnyát. Az idén Péter Csaba megyei képviselőhöz fordultam segítségért, és neki köszönhetően most bevették a megyei költségvetésbe ezt az objektumot, reméljük sikerül keresztülvinnünk a felújítást. Ha így lesz, akkor már saját költségen fel tudnánk újítani a házasságkötő termünket, ami más események lebonyolítására is szolgálna. Pozitívum, hogy az elmúlt esztendőkben újravájtunk több mint 2 kilométer vízelvezető árkot a falu belterületén.

Kicseréltük a Puskin és a Mező utca bekötésénél lévő hidakat. Szilárd burkolatot kapott a Hajnal utca.

A közbiztonság érdekében térfigyelő kamerákat helyeztünk el a község forgalmasabb helyein. A közvilágítással sincs gond. Kicsinosítottuk a kultúrházban a nagytermet, rendbe szedtük az emlékparkot, amit a falubeliek csak Szoborkertnek hívnak. Vásároltunk az óvodának egy új garnitúra ágyneműt. Ezek a dolgok azért fontosak, és azért figyelünk oda rájuk, mivel az egész közösséget szolgálják. Hangsúlyozni szeretném, hogy mindezen felújításokat és munkálatokat kizárólag saját erőből finanszíroztuk. Köszönhetően annak, hogy a mai napra Beregújfalu stabil, kiszámítható anyagi lábakon áll.

– Idefelé jövet láttuk, itt sem „zökkenőmentes” az úthelyzet.

– A bekötőút, a Rákóczi és a Munkácsi utcák „tulajdonosa” a járási közigazgatás. 2017-ben képviselői és lakossági beadvány eredményeként a közútkezelő hajlandó lett volna felújítani a bekötőutat, viszont furcsamód a járási közigazgatás elnöke nem engedte és nem engedi a ma napig se.

Tihor Béla helyi farmergazda a saját költségén akkor felújíttatta az utat, azonban az mára újra katasztrofális állapotba került.

A Rákóczi út kockaköves részének a felújítását a faluban élők vállalták magukra. Tavaly ősszel az autótulajdonosok 500 hrivnyájával dobták össze a szükséges pénz erre a célra. És történik mindez úgy, mint már fentebb említettem, hogy a falu területén lévő erdőből évi 14-15 millió hrivnyával dotáljuk a költségvetést, miközben a falut szolgáló dolgokra a járástól semmit nem kapunk vissza. Bohdan Sojnoha, az erdészet igazgatója és Péter Csaba is támogatták az útfelújítási kezdeményezést. A hozzánk tartozó utakból az idén szeretnénk egyet leaszfaltozni.

– Milyen a közlekedés?

– Félig-meddig megoldott. Mikrobuszok közlekednek, meghatározott menetrend nélkül. Beregszászból akkor jönnek erre, ha elengedő utas gyűlik össze. Már kértük a járási adminisztráció illetékeseit, hogy készítsenek konkrét menetrendet, de egyelőre nincs változás.

Ezt azzal indokolják, hogy nincs olyan vállalat, amely fantáziát lát a menetrendszerinti közlekedés beindításában.

Eltekintve attól, hogy a község állandó ellenszélben van, a lehetőségekhez mérten próbáljuk tenni a dolgunkat. Őrizzük a meglévő infrastruktúrát, és egy kedvező járási hatalomváltás mellett esetleg tovább tudnánk fejleszteni.

Simon Rita