Az ukrán parlamentben hozzáláttak a nyelvtörvény végszavazásának előkészítéséhez. Amennyiben igent mond rá a Ráda többsége, folytatódik az erőszakos ukránosítási folyamat, ami a már jóváhagyott és a Velencei Bizottság ajánlásait a mai napig nem tartalmazó oktatási törvénnyel alkothat egy nagy egészet Kijevnek a kisebbségekkel szemben indított brutális harcában.
A nyelvtörvényi előterjesztést első olvasatban 2018. október 4-én fogadta el a parlament. Azóta 2059 módosító indítvány érkezett be a javaslathoz, amikről nem csomagban, hanem egyesével szavaznak majd, így a végszavazást várhatóan a március 31-i elnökválasztás közvetlen hajrájában ejtik meg, ami így szorosan illeszkedik a regnáló államfő „hadsereg, nyelv, vallás” választási hármas mottójába.
Mikola Knyazsickij, a parlament kulturális bizottságának elnöke szerint a törvényjavaslat áttekintése körülbelül két plenáris hetet vesz igénybe. Kiemelte, az elfogadásra ajánlott előterjesztés semmilyen módon nem csökkenti, hanem épp ellenkezőleg, védi a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kisebbségi nyelvek védelméről a kormánynak az elkövetkező fél évben külön törvényjavaslatot kell majd beterjesztenie a parlament elé. Kíváncsian várjuk…
A törvényjavaslat az Ukrajinszka Pravda ismertetése szerint kimondja, hogy Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, és kötelezővé teszi használatát az állami szervekben, a kommunális tulajdonú intézményekben, valamint nyilvános civil rendezvényeken. A törvény csupán a magánszférában, azaz a háztartások szintjén és a vallási szertartásokban nem szabályozza a nyelvhasználatot. Az ukrán nyelv nyilvános megsértése, illetve elhanyagolása jogi felelősségre vonást von maga után.
A jogszabály 6. pontjának első cikkelye úgy fogalmaz, hogy a többnyelvűség bevezetésére tett kísérlet az ország nyelvi megosztásának minősül, az ilyen cselekmény a nemzetiségek közötti szembenállásra törekszik, büntetőjogilag pedig az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére irányuló kísérletnek számít.
A jogszabálytervezet megfogalmazása szerint az államnyelv ismerete állampolgári kötelesség. A hivatalokban is kötelezővé válik, oda csak az állami szakhatóság engedélyével lehet majd elhelyezkedni, amihez szakvizsga szükségeltetik: három A, B és C-típusú nyelvvizsgát vezetnek be. Bíróságokon, a hadseregben és a határállomásokon, választásokon és referendumokon csakis az ukrán a kötelezően használatos. Mint ahogyan a boltokban vagy a tömegközlekedésben, de ha valaki más nyelven szólal meg, az eladónak vagy a kalauznak lehetősége van az adott nyelven is felelni, már ha beszéli azt.
A készülő nyelvtörvény megállapítja, az oktatás és a tudományosság nyelve az ukrán. Ugyanakkor a kisebbségeknek az állami fenntartású iskolákban és óvodákban külön csoportokban az ő nyelvükön is biztosítva lehetnek a foglalkozások.
A nyomtatott sajtótermékek esetében a javaslat engedélyezi az idegen nyelven való megjelenést, de előírja, hogy ukrán nyelven is kinyomtassák, és az eredeti példányszám felében terjesszék azt. A sajtóreklám nyelvét is ukránosítanák, kivéve, ha az EU valamelyik nyelvén jelenne meg. A televíziók esetében a 7 és 22 óra közötti idősávban az ukrán nyelvű műsorok kötelező aránya 90 százalékos, regionális csatornák esetében ez 20 százalékos lehet, a krími tatárok kaphatnak 30 százalékos arányt.
A jogszabály létre kívánja hozni az államnyelv normáit szabályozó nemzeti bizottságot, ami 9 tagból állna és a kormány nevezné ki őket 6 évre. Emellett bevezetik az államnyelv védelmezőjének ombudsmani tisztségét is.
Érdekesség, hogy a jogszabály csak az elfogadása és hivatalos kihirdetése után 2 hónappal később lépne életbe, ami azt jelenti, hogy az minden körülmények között már az ország új elnökének az idején történik meg.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
