Posztom, posztom, mondd meg nékem…

Egy kutatás szerint az USA-ban minden tizedik amerikai blogol. Mifelénk is eléggé elterjedtek e weboldalak. Valóban népszerűbbek ezek, mint az újságok vagy könyvek? Ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk három fiatallal, akik képben vannak a témával.

Nagy-Pojdin Beáta 2016-tól blogol. A fiatal anyuka ügyes szakács, receptjeire több ezren kíváncsiak.

A Bebepiskóta névvel nagy népszerűséget szerző lány a hozzá hasonló kisgyermekes anyukák mindennapjait kíséri figyelemmel, illetve számos orosz profi cukrász posztját várja türelmetlenül.

Elmondása alapján a tudása nyolcvan százalékát nekik köszönheti.

– Miután átvittem a blogomat az Instagram felületére, sokkal nagyobb sikereket értem el rövid időn belül. Elsődleges célom a kezdetektől az általam készített torták és sütemények receptjeinek megosztása volt ízléses ételfotókkal és olvasmányos, laza stílusú leírással – kezdi beszélgetésünket a Nagyszőlősről származó, jelenleg Budapesten élő lány.
– Milyen kezdeti nehézségeid voltak és hogyan tudtad azokat leküzdeni?
– Az első akadály szerintem maga a népszerűsítés volt, hiszen azután, hogy a barátaim és ismerőseim like-olták a Facebookon, lecsillapodott a kezdeti érdeklődés, és új embereket kellett elérnem. Voltak nagyon aktív időszakaim, aztán egy idő után alábbhagyott a lelkesedés, a munka és tanulás mellett már nem jutott időm erre.

Ekkor úgy döntöttem, átviszem a posztokat az Instagram felületére, így kötöttség nélkül posztolhatok tortákat, recepteket, személyesebb hangvételű bejegyzéseket.

– Mostanra viszont több mint négyezer követőd van. Milyen visszajelzéseket kapsz?

– Gyakran írtam az esküvőnkről, a férjemmel való kapcsolatomról, a munkámról. Észrevettem, hogy már nemcsak receptek iránt érdeklődő emberek csoportja lett a követőtábor, hanem olyanok is felbukkantak, akiket kifejezetten érdekel az életünk – fiatal kárpátaljaiak, akik Pesten próbálnak boldogulni.

Az egyik legmeghatározóbb lépés kétségkívül az volt, amikor bejelentettem a babánk érkezését.

A hashtegek segítségével sok-sok kismama jutott el hozzám, akik a #terhesség #kisbaba #babátvárok kulcsszavak bepötyögésével próbáltak sorstársakat találni. Gyakran tettem fel kérdéseket, amire sok reakció érkezett, próbáltam mozgósítani a követőket. Írtam a hogylétemről is, így amikor márciusban kórházba kerültem, az szintén sok emberhez eljutott. Legalább 10 ember akart meglátogatni, hozni valami finomságot nekem, sokan fejezték ki aggodalmukat, tudtomra adták, hogy imádkoznak értünk. Mondanom sem kell, nagyon jól esett, hogy idegenek ajánlották fel a segítségüket. Gyakran írják, hogy már alig várják a posztjaimat. Azt hiszem, ez igazán pozitív visszajelzés.

– Szerinted mi érdekli a mai fiatalokat, miről olvasnak a legszívesebben és milyen „csomagolásban”?

– Úgy gondolom, a klasszikus értelemben vett blog már „divatjamúlt”, az Instagramon történő bejegyzésmegosztás, illetve a Youtube videóblogjai élik most virágkorukat (ez nyilván egy másik műfaj). Bevallom, legalább 2 éve nem olvastam már hagyományos blogot, az Instagram nyújtotta lehetőségeket pedig egyre több kreatív, tehetséges fiatal használja ki. A választott témák lehetőségei végtelenek: gasztronómia, sport, egészséges életmód, utazás. Számos insta-blogger tudományos jellegű profilt vezet, rendkívül kreatív módon osztanak meg információt az emberi testről, betegségekről,

tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy tudásátadás is folyik ezen az oldalon.

– Milyen pluszt tud adni egy blog, amit egy magazin, hetilap nem?

– A magazinok azért kevésbé sikeresek, mivel az interneten mindent ingyen elolvashatunk. Számos megbízható hírportál közül válogathatunk, s pár kattintással már a friss hírek birtokában vagyunk. A könyvek olvasása más tészta – tapasztalatból mondom, hogy egy e-book olvasó sem ér fel a nyomtatott könyvekkel. Számomra maga a könyv kézbevétele, illata is aktív része az olvasás tevékenységének, nem beszélve arról, hogy a szemünkre sincs olyan megterhelő hatással, mintha számítógépről vagy okostelefonról olvasnánk. Felgyorsult világunkban, amikor mindenki zsebében ott lapul az okostelefon, sokkal hatékonyabb és elérhetőbb egy blog írása, mint egy hetilap. Számos híresség oldaláról hamarabb informálódhatunk az életükről történő változásokról, mint egy népszerű bulvárlapból.

Spenik Viktor kizárólag online olvas újságot, viszont azt napi szinten. Úgy véli, az újságcikkeknek mindenképp megvan a saját helyük az írott médiában, mivel egy centralizált, objektív látásmódot adnak az embereknek.

– A fiatalok kevesebbet olvasnak vagy, csak mást és máshogyan?

– Véleményem szerint a fiatalok egyáltalán nem olvasnak kevesebbet, sőt. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az olvasáson kívül más médiafogyasztási szokások is változtak, gondolok ez esetben a tv-re és a rádióra. Míg az utóbbi kettő esetében áttértek a vlogokra, streamingszolgáltatásokra vagy podcastokra, az olvasás szimplán az internetre koncentrálódott. Ez alatt az újságok online kiadványait kell érteni, és a modern, úgynevezett gerillaköltőket, akik nem feltétlenül csak szavakkal, de akár képekkel is át tudják adni mondandójukat. A tradicionális írott media legnagyobb problémája a lassúsága. Míg a Twitteren akár élőben lehet közvetíteni egy eseményt rövid bejegyzésekben, egy újságcikk végig kell járja egy szerkesztő, főszerkesztő, esetenként nyomdász kezét is. Természetesen ez segít a források ellenőrzésében, valamint meggátolja a fake news (álhír) terjedését, viszont a modern társadalom rohanó életében nem teszi elég vonzóvá az újságokat.

– Mi a legnagyobb különbség a blog és az újság között?

– A blogbejegyzések és újságcikkek közötti érezhető különbség a hangnem. Egy blogbejegyzés általában sokkal személyesebb, földhözragadtabb, míg egy újságcikk tárgyilagosabb, és inkább objektíven közelíti meg a témát. Mivel az influenszerek (véleményvezérek) világában élünk,

az átlagolvasók többet adnak egy hozzájuk hasonló, egyszerű emberből lett író véleményére, mint egy újságíróéra, aki szubjektív gondolatait feláldozza az objektivitás oltárán.

– Mit gondolsz, mennyire valóságos képet festenek magukról a bloggerek?

– Fontos megjegyezni, hogy az interneten nagyon egyszerű a valóságtól eltérő képet festeni magunkról. Míg egy ember a való életben introvertált, online lehet nagyszájú és szókimondó, mivel egy fal választja el mindenkitől internet néven. Személyesen ismerek több embert is, akik blogolnak, viszont az online világban teljesen más személyt ismerhetnek meg a követők, mint a való életben. Egy idő után ez veszélyes lehet, nem csak az olvasókra nézve, de az íróra is, mivel a kettős élet mentálisan kimeríti őket.

Ez figyelhető meg a legtöbb Youtube vloggernél, akik egy idő után kiégnek, részben a kettős élet, részben az irgalmatlan hajtás miatt.

– Mi az, ami miatt esetleg lekövetnél valakit?

– Nos, ha az adott illető írása megtetszene nekem, akkor mindenképp elkezdeném követni. Így volt ez az egyik kedvenc Forma-1-es weboldalammal is, amit már 10 éve követek. Azért tértem át erre a weboldalra, ami most már a Motorsport.com családhoz tartozik, mivel sokkal objektívebb képet festettek a sportról, mint az azelőtt követett oldal. Természetesen náluk is vannak személyeskedő bejegyzések, de az általános kép sokkal jobb.

Ezzel ellentétben Varga Nikolett fiatal íróként, tanítónőként, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság tagjaként úgy látja, tíz évvel ezelőtt is furcsán néztek a diákra, ha az órák közötti szünetben könyvet vett elő, és ez ma sem változott.

 Mennyire változtak meg az olvasási szokások?

 

 

– A papír alapú könyveket felváltották a telefonok, ahol viszont elkerülhetetlen, hogy olvassanak – magyarázza a huszonhárom éves csepei lány. – Nagyon sok népszerű bloggert ismerünk, akik írásait követhetik, megoszthatják egymás között a fiatalok. Felkapott írók regényeit, köteteit ma már könnyen le lehet tölteni az internetről. Ez megkönnyíti az olvasni vágyók feladatát.

Amit a munkámmal kapcsolatban tapasztaltam, az az, hogy a gyerekek szívesen végzik azokat a feladatokat amelyekhez az internetet kell segítségül hívniuk.

Ez is ösztönzi őket arra, hogy keressenek, olvassanak. Szerintem aki érdeklődő, az ma is megtalálja annak a formáját, hogy olvasson.

– Mi alapján választanak oldalakat a blogolvasók, és mennyire hagyják magukat befolyásolni?

– Egy cím, egy hozzá csatolt kép alapján már könnyen el lehet dönteni, hogy érdekelni fog-e bennünket az adott cikk, majd ezután az oldal. Ha az ott fellelhető tartalom szimpatikus az olvasó számára, követni kezdi a szerkesztő több írását is, akkor egy idő után biztosan hatással lesz rá. A fiatalok többsége könnyen befolyásolható, vagy ösztönözhető ilyen cikkek segítségével.

Nagy hatással lehet a még kialakulóban lévő stílusukra, egyéniségükre.

– Te követsz valamilyen oldalt?

– Kevés olyan oldal van, amit rendszeresen látogatok. Ezek főleg hírportálok, folyóiratok oldalai, pedagógiai anyagokat feldolgozó honlapok. Ha az írásban elakadtan egy ponton, akkor ezeket az oldalakat böngészve szerzek ötleteket. Sokszor egyszerűbb az interneten utánanézni dolgoknak, mint szakkönyvekben keresgélni.

– A te írásaidra milyen visszajelzések érkeznek?

– Általában rövid írásaim jelennek meg, könnyen olvashatóak. Próbálok olyan dolgokról írni, ami érdekli a fiatalokat.

Legutóbb egy sorozatajánlóm jelent meg a kvit.hu-n.

Azt reméltem, hogy ez egy olyan téma, amivel megragadhatom a fiatalabbak figyelmét is, és igaz, hogy kaptam visszajelzéseket a szöveggel kapcsolatban, de úgy vettem észre, hogy azok, akikhez igazán szólni akartam, sokkal könnyebben rákattintanak egy bemutató videóra, minthogy végigolvassanak egy szöveget.

– Hogyan lehetne népszerűbbé tenni a fiatal generáció számára is az irodalmat?

– Szerencsére egyre több olyan rendezvényen tudnak részt venni az érdeklődők, ahol az élő irodalomról hallhatnak. Évről évre szerveznek Kárpátalján is írótáborokat, versmondó versenyeket, irodalmi napokat. Ezeken a rendezvényeken tudnak tanácsot kérni, találkozni olyan alkotókkal, akikről esetleg tanultak. Látniuk kell, hogy ez a világ nem csak annyi, amennyit a tankönyvek mutatnak belőle.

Simon Rita

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó