A kommunizmus áldozatainak emléknapjához kapcsolódva vetítették le a Nagydobronyi Magyar Házban A sátán fattya című filmet. A vetítés után közönségtalálkozóra került sor, melynek vendége az alkotás egyik főszereplője, Tarpai Viktória volt.
A film Zsigmond Dezső rendezésében készült Nagy Zoltán Miháy azonos című könyve alapján és a kárpátaljai magyarság tragédiáját dolgozza fel egy tizenhat éves lány, Tóth Eszter sorsán keresztül. A mű első bemutatójára 2017 decemberében került sor Budapesten, és azóta már számos helyen levetítették itthon és határainkon túl is.
Eszter szerepét Tarpai Viktória kapta, aki készségesen válaszolt a nézők, majd lapunk kérdéseire is.
– Teljesen tudatos volt, hogy kárpátaljai szereplők játszanak a filmben?
– Zsigmond Dezső Csonka Bereg nagy szerelmese és már több filmet is forgatott Kárpátaljáról. A színészválasztás ez esetben teljesen tudatos volt. Azt szokta mondani: ez így genetikus.
– Milyen érzés volt egyben látni az egészet?
– Korábban egy-két filmben már játszottam nagyon pici jeleneteket. Amikor adódott számomra ez a lehetőség, nem gondoltam bele, mi is fog itt igazából történni. A forgatás 8 hónapon át tartott nagyon jó hangulatban. Amikor sor került a bemutatóra az Uránia Nemzeti Filmszínházban, bevallom őszintén, nem akartam megnézni. Az egy dolog, amit az ember megcsinál a kamera előtt, ám egészen más azt visszanézni. Akkor egy véletlen folytán bennragadtam a teremben és megnéztem, de azóta egyszer sem láttam. Bennem motoszkált a kérdés, hogy jól oldottam-e meg a feladatokat vagy sem.
– Mennyire volt nehéz azonosulni egy tragikus sorsú lány szerepével?
– Tóth Eszter élete valóban nem volt vidám, de mindennek ellenére megszerettem a személyiségét. Mindennap vártam a következő jeleneteket. Örültem, hogy végre egy olyan film készül, mely foglalkozik a magyarság 1944–1945-ös időszakával és azoknak az embereknek, akik ezt ténylegesen is átélték, méltó emléket állíthatunk.
Bara Tünde
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
