Nyakunkon az érettségi, a magyarországi felvételi már le is zárult. A végzősöknek el kellett dönteniük, milyen irányban tervezik a továbbtanulásukat. Múlt heti KISZó-kérdésünk is ehhez kapcsolódott. Két válaszlehetőség volt: Kárpátalján vagy Magyarországon. A nem reprezentatív felmérésben a válaszadók 45 százaléka inkább itthon, míg 55 százalékuk külföldön tervezi a tanulmányai folytatását. Az egyik hozzászóló szerint „az ukrán diploma semmit sem ér”.
Megpróbáltunk utánajárni, mi az általános tendencia a megye iskoláiban. A helyzet nem elkeserítő, meglehetősen sokan tervezik itthon a diplomaszerzést, de az sem meglepő, hogy aki nem tanul tovább, az egyenesen külföldre veszi az irányt dolgozni.
– Nálunk a legtöbb gyerek dolgozni akar az érettségi után. Ki hol, Csehországban, Németországban, mivel már sokaknak kint van az édesapja vagy a bátyja… – magyarázza szomorúan Sőtér Géza, a Nagypaládi Móricz Zsigmond Középiskola igazgatója. – Aki viszont továbbtanulni készül, az Magyarországon képzeli el a jövőjét. Főleg szakmát mennek tanulni.
Én is biztatom őket, hogy ha netalán nem sikerül a felsőoktatás, akkor a szakközépiskola is jó megoldás, mivel keresik a bádogosokat, burkolókat stb.
Az idén tizennégy végzősünk lesz. A tavalyiak többsége már külföldön tartózkodik.
A Makkosjánosi Középiskola végzőseinek zöme itthoni felsőoktatási intézményt választ.
– Az idén 5-en vannak a magyar tannyelvű osztályban, az ukránban 22-en – jegyzi meg Izsák Éva igazgató. – A fiatalok elsősorban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát célozzák meg. Csupán egy-két diák készül külföldre.
Tavaly is csak egy diákunk ment tanulni Magyarországra.
– Az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskolában mindössze 9 érettségizőnk van – ismerteti a tényeket Benedek Imre direktor. – A külső független tesztelés (ZNO) eredményeitől függően négyen szeretnének továbbtanulni a beregszászi főiskolán, hárman pedig Gödöllőn. Tavaly az Ungvári Nemzeti Egyetemre is felvételiztek.
Az a tendencia, hogy a fiatalok inkább itthon próbálnak elhelyezkedni, és mi is erre ösztönözzük őket.
– A Nagydobronyi Református Líceumból merre „ballagnak” az érettségizők?
– A ZNO eredménye nagyban befolyásolja a választást. A gyerekek tanulnak, igyekeznek, de ha nem sikerül a vizsga, akkor nem jutnak be az itteni felsőoktatási intézményekbe, pedig elmondásuk szerint inkább itthon maradnának – szögezi le Gál Erika, az intézmény vezetője. – Az idén 46 végzősünk van, akiket mi is erre bátorítunk. Reménykedünk abban, hogy lejjebb viszik az érettségiponthatárokat és mindenkinek sikerül bejutni itt is.
Azok többsége, akik tavaly sikeresen teljesítették az ukrán nyelv és irodalom tesztet, itthon tanul.
A fiam is a múlt évben érettségizett, ő Ungváron folytatja. Az osztálytársainak egy része a főiskolára ment, néhányan Debrecenbe. Most sincs ez másképp: a gyerekek az ungvári egyetem magyar kara öt szakának egyikében gondolkodnak. Ugyanilyen vonzóak a Rákóczi-főiskola képzései is. Akadnak, akik magyarországi szakiskolákban felvételiznek. Várjuk, hogy Nagydobronyban megnyíljon a felnőttképzési fiókintézet, és akkor itthon is lehet majd szakmát tanulni.
Simon Rita
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
