Divat lesz szemetet szedni, vagy csak egy újabb hóbortról van szó, mint a jegesvíz-kihívás, vagy Memó, a közösségi oldalak fenyegető szörnyecskéje? A válaszra még várni kell, de itt és most végre hasznos őrület terjed.
A fiatalokat nehéz megmozgatni, ha a környezetvédelemről, a tisztaságról, vagy általában a munkáról van szó. Az Y és a Z-generáció inkább a virtuális világ eseményeit követi, és hamarabb sajnál meg egy műanyagzacskóban vergődő tengeri halat, ha látja egy videóban, mint egy éhező kutyát, mely elhalad mellette. Érthető tehát, hogy a #TrashChallenge vagy #trashtag fiatalok millióihoz jutott el és mozdította ki őket számítógépük bűvöletéből, hogy tegyenek valamit saját életterükért.
Minden egy fotóval kezdődött, s hamar elterjedt a világhálón. Egy fiatalember rendbe hozott egy szemetes helyet és posztolt üzenőfalára egy előtte-utána képet.
Kárpátalján is bekapcsolódtak az akcióba. Gondoltam, rákeresek az Instagramon is. Kíváncsi voltam, hány megtisztított helyről vannak már feltöltések. A századik után már nem számoltam, de nem is baj, mert a végtelenségig tekerhettem volna, akkor sem érek a végére.
Különben is, ha csak száz tiszta hellyel, útszéllel, árokparttal, hegyoldallal épp tengerparttal van több a Földön, már megérte.
Hashtag nélkül vajon miért nem nézünk körbe?
Vajon miért nem ért célt a sok próbálkozás, felhívás, melyben igyekeznek ráirányítani figyelmünket arra, mit rejt magában a piszkos környezet? Minden szarkazmus nélkül, le a kalappal azok előtt, akik időt áldoznak arra, hogy több zsák hulladéktól szabadítsák meg az anyatermészetet, de ez édeskevés, ha a másik ember pár óra múlva ismét oda üríti ki a kukát vagy egy piknikező csoport elfelejt maga után összetakarítani.
Ha a fiatalokat ily módon kell megmozgatni, hát legyen. De nem kellene elfelednünk, hogy mi magunk is hibásak vagyunk, ha úgy néz ki a környezetünk, ahogy… Minden csoda három napig tart. Reméljük, ez a kezdeményezés tovább fog!
