A Beregszászi Szent Kereszt Kórus huszonöt évvel ezelőtt alakult. Manapság nincs olyan megemlékezés, koszorúzás, ahol ne lennének jelen. Mindig alkalomhoz illő programot adnak elő Krajnikné Hegyi Irén a művészeti iskola nyugalmazott harmonikatanára, a Magyar Kultúra Lovagja vezetésével. Irénke néni több mint fél évszázada ápolja a kultúrát, a hagyományainkat, még mindig játszik a művészeti iskolában működő harmonika együttesben.
– Jelenleg tízen vagyunk, a legfiatalabb tagunk 65 éves, a legidősebb jóval túl van a hetvenen, mint ahogy én is – kezdte beszélgetésünket Irénke néni, a kórus egyik alapítótagja. – Azt hiszem, soha nem voltunk többen, inkább kevesebben, mert higgye el, nagyon nehéz az idős embereket összehívni egy-egy próbára. Sok energiámba kerül, és bizony, én sem leszek fiatalabb. Próbálni pedig kell, ugyanis, hála Istennek, még mindig sok helyre hívnak bennünket, amíg a koszorúzás zajlik, olyankor mindig mi énekelünk, természetesen alkalomhoz illő dalokat. De a templomban is gyakran fellépünk, ott régi egyházi énekeket adunk elő.
– Milyen a repertoárjuk?
– Minden nemzeti ünnepre más és más. Vannak istenes énekeink, hazafias nótáink, ide tartoznak a Rákóczi-nóták, és a március 15-éhez illő dalok. Anyák napjára, augusztus 20-ra, karácsonyra, más ünnepi alkalmakra általában más, új programmal rukkolunk elő. Legközelebb március 26-án a Rákóczi-megemlékezésen új műsorral lépünk fel.
Irénke néni elmondta – de mondania sem kell, hiszen látszik –, a kis csapat nagyon lelkes, ő pedig amíg ereje engedi, foglalkozik kortársaival, újabb és újabb dalokat tanít meg nekik, hogy emeljék a beregszászi megemlékezések színvonalát, hangulatát. Adja ég, hogy sokáig halljuk, lássuk még a szépkorú dalos pacsirtákat.
Hegedűs Csilla
