Megtartotta soros ülését a Szolyvai Emlékparkbizottság. A fórum résztvevői úgy döntöttek, hogy az idén, az elhurcolások 75. évfordulóján, november 16-án tartják meg az ökumenikus istentisztelettel egybekötött közös főhajtást.
A testület ezúttal is a létesítmény bejárásával kezdte munkáját. Ennek keretében – születésének 130. évfordulóján – megkoszorúzták Ortutay Jenő görög katolikus kanonok emlékkeresztjét. A magyar országgyűlési képviselőjét, Beregszász egykori városbíráját a szovjet hatóságok 1945-ben tíz év kényszermunkára ítéltek, a GULAG-on halt meg 1950-ben.
Főként az utóbbi esztendőkben az emlékpark tovább bővült. S immár külalakjában is méltó mementója Kárpátalja, pontosabban, a Kárpát-medence magyarsága XX. századi sorstragédiáinak. Zarándokhely, melyet évente sok ezren keresnek fel a világ minden tájáról.
A 2018-ban elértekről, és a 2019-ben elvégzendő feladatokról dr. Dupka György tájékoztatott.
A bizottság titkára kiemelte, a folyamatos kutatómunka eredményeként tavaly újabb, az áldozatok nevét megörökítő márványtáblákat helyeztek el a parkban. A törekvést, hogy az emlékhely a sztálini terror áldozatai mellett a magyarság múlt századi kálváriáját mind teljesebben összefogja, jelzi Szurmay Sándor tábornok, honvédelmi miniszter emléktáblája is. Az I. világháborúban vívott uzsoki harcok hősének domborművét a Beregszászért Alapítvány megrendelésére Balogh Géza szobrászművész készítette el, s a tavalyai főhajtás keretében avatták fel.
Az idei tervek közt szerepel a Halmi járásból (Románia) elhurcolt 273 áldozat nevét megörökítő márványtábla elkészítése is.
Az erről és a további teendőkről tartott beszámoló után a testület dr. Tóth Mihály, az emlékparkbizottság elnöke javaslatára felvette soraiba Kis András szolyvai tanárt, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnökét, s felkérte Fekete Krisztián Petőfi-ösztöndíjast, hogy kapcsolódjon be a testület munkájába.
Az ülésen döntés született arról, hogy az idei központi megemlékezést november 16-án rendezik meg. Az immár hagyományos beregszászi emlékkonferenciára egy nappal korábban kerül sor.
Horváth Sándor
Önálló Gulág-, Gupvikutató Dokumentációs Központot sürget a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága
A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások sorsának kutatására szakosodott önálló kutató- és dokumentációs emlékközpont létrehozását sürgeti a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága (GKNT), amely a napokban ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját – tájékoztatta az MTI-t dr. Bognár Zalán elnök.
A társaság a hazai és külföldi – elsősorban határon túli – kutatókat tömörítő szervezet, amely az elmúlt tíz év során számos értékes könyvvel, kiállítással és konferenciával járult hozzá a Kárpát-medencéből a GULÁG és a GUPVI lágereibe hurcolt mintegy 1 millió egykori magyar állampolgár, köztük mintegy 300 ezer civil sorsának és mindezek történeti hátterének a megismertetéséhez. A Budapesten megtartott tisztújító közgyűlés dr. Bognár Zalán történészt, a Károli Gáspár Református Egyetem docensét választotta meg a társaság elnökévé, Majorszki Andrást, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium történelemtanárát ügyvezető elnökévé és Makra Mónikát, a Magyar Nemzeti Múzeum Málenkij Robot Emlékhely koordinátorát titkárává.
A GKNT anyaországi és határontúli tagsága egyhangúlag kinyilvánította annak szükségességét, hogy a magyar állampolgárok szovjetunióbeli kényszermunkára – a GULÁG és a GUPVI lágereibe – történt elhurcolásának a 75. évfordulójára készülve, a magyar társadalom régi adósságának törlesztéseként létre kell hozni egy önálló kutató- és dokumentációs emlékközpontot. Az új nemzeti intézmény végre egy helyen koncentrálná az eddigi kutatási eredményeket, az összegyűjtött tárgyi és írásos emlékeket, segítené, összefogná, koordinálná a további kutatásokat, támogatná az iskolai oktatást, valamint állandó és méltó intézményes keretet biztosítana az elhurcolt és eltűnt családtagok felkutatásának és a megemlékezéseknek.
A kárpátaljai Szolyvai Emlékparkbizottság szombati ülésén egyhangúlag támogatta a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának a kezdeményezését.
