110 éves a magyar sportújságírás

110 éves a magyar sportújságírás, ennek tiszteletére idén háromnapos nemzetközi kongresszust tartott a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ). A programsorozatra négy kontinens csaknem ötven országából érkeztek sportújságírók. A kárpátaljai küldöttség immáron harmadszor, ezúttal nyolc személlyel képviseltette magát a nagyszabású eseményen.

A védősisak már csak hat hónapig kötelező

A hivatalos program kezdete előtt óriási megtiszteltetésben lehetett részünk, ugyanis megtekinthettük az épülő új Puskás Ferenc Stadiont. Mivel ottjártunkkor is javában zajlott a munka, az előírásoknak megfelelően védősisakot és sárga láthatósági mellényt osztottak ki a részvevőknek. A még építési törmelékkel borított talajon, munkagépek és kiálló kábelek között sétáltunk be az élőben még monumentálisabb stadionba. Alkalmi idegenvezetőnktől a második szinten kialakított óriási teremben megtudtuk, jelenleg 80 százalékra van kész a létesítmény, és hogy az új stadion fő építészeti elemei követik a régi stadion külső homlokzati megjelenését. A tartószerkezet teljesen elkészült, ami monolit vasbeton pilonokból – a régi stadion pilonjaihoz hasonlóan –, előre legyártott lelátókból áll, a tetőszerkezet, ami teljesen lefedi a nézőteret, több mint 10 ezer tonna súlyú. A középső karéjba már végleges helyére kerültek a székek, amelyek a világos pirostól a bordóig négy árnyalatban jelennek meg. A legfelső karéjba a meredek lelátó miatt a szurkolók biztonsága érdekében a széksorok közé is kerülnek korlátok, hogy a drukkolás közepette át ne bukjanak a nézők. Érdekességképp elhangzott, hogy a magyar labdarúgó-válogatott meccseinek jelenleg helyet adó Groupama Aréna teljes befogadóképessége (22 ezer fő) akkora, mint a Puskás aréna alsó karéja. Egyébként a lelátó elrendezése leginkább a müncheni Allianz Arénára hasonlít. A stadion, ha elkészül, 68 ezer férőhelyes lesz. A tévhitekkel ellentétben a régi Népstadion anyagát nem építették vissza az új létesítménybe, de el sem vitték, bedarálták és azzal töltötték fel a területet. A játéktér kialakításához a jövő hónapban kezdenek hozzá. Kérdésünkre válaszolva idegenvezetőnk elmondta, naponta átlagosan 1000-1200 munkás dolgozik a stadion építésén, 2 év 2 hónapja tart a kivitelezés, öt-hat hónapon belül teljesen elkészül a létesítmény.

Kárpátalja a magyar sportújságírás egyik bástyája

A kongresszus első hivatalos programja „A magyar sportújságírás története” című, a szakma 110 éves történetét feldolgozó könyv bemutatója volt. Szöllősi György, az MSÚSZ elnöke a Mercure szálloda konferenciatermében megtartott eseményen úgy fogalmazott: miközben a sportújságírók rengeteg sportsikerről és sportolóról írtak könyveket, éppen a saját történetükről nem jelent meg eddig kiadvány.

„Most jutottunk el idáig, így tulajdonképpen a saját hivatásunkat ünnepelhetjük” – fogalmazott Szöllősi, aki emlékeztetett: a megjelentetésnek az adott aktualitást, hogy 110 évvel ezelőtt, 1909 tavaszán alakult meg a szövetség jogelődjének számító szervezet, a Magyar Sport Hírlapírók Szindikátusa.

Novotny Zoltán, a legendás rádióriporter, az MSÚSZ tiszteletbeli elnöke felidézte, a Nemzetközi Sportújságíró Szövetségnek 1924-es indulása óta vannak magyar tagjai, hogy a Magyar Újságírók Szövetségén belül 1958-ban alakult meg a sportújságíró szakosztály, majd innen 1993-ban vált önállóvá a szövetség, miközben 60-120 fős tagozatból mára több mint 800 tagú szervezetté vált.

A 400 oldalas kötet szerkesztője, Dénes Tamás, az MSÚSZ elnökségi tagja elmondása szerint szerzőtársaival együtt tavaly februárban kezdték a gyűjtőmunkát, és nem is gondolták volna, hogy ilyen gazdag anyagot találnak.

„A sportújságíró munka tulajdonképpen szakújságírás. Büszkék lehetünk arra, hogy a mi szakmánknak készült el az első ilyen könyve” – jelentette ki a szerkesztő.

A kiadvány külön fejezetben foglalkozik a határon túli magyar sportsajtóval, és ezen belül Kárpátaljával, kiemelten a Kárpáti Igaz Szó történetével. A jövő januárban fennállásának 100 éves jubileumát ünneplő kiadvány szakrovata korábban és most is kiemelten foglalkozott és foglalkozik a vidék sportéletével. A kárpátaljai szerzők közül kiemelik Fedák Lászlót, ukránul megjelent „Kárpátalja a sporteredmények tükrében” című könyve értékes dokumentuma a terület sportjának.

A miniszterelnök kedvenc csapatánál

A program a magyar fővárostól kicsit távolabb, a felcsúti Puskás Akadémia és a Pancho Aréna bejárásával folytatódott. Az idegenvezető segítségével felkerestük a néhai Makovecz Imre koncepciója alapján Dobrosi Tamás és munkatársai által tervezett négyezer fős stadion átlagember előtt többnyire zárt részeit. Az öltözők és a sajtóterem mellett, az elnöki tárgyalóba is bebocsátást nyertünk. Betekinthettünk a Puskás hagyaték féltve őrzött kincseibe, a serlegek, érmek, oklevelek és emléktárgyak mellett azt a 10-es számú, hatvanas évekbeli Real Madrid-mezt is láthattuk, amelyet Puskás Ferenc viselt. Aki esetleg nem hallotta még, megtudhatta, miért nevezték a spanyolok Panchonak, illetve Canoncitónak (Ágyúcska) Öcsi bácsit.

 

 

Kárpátaljai gyökerek

A Magyar Sportújságírók Szövetsége jubileumi gálavacsorája a Puskás Akadémia új Sport- és Szabadidőközpontjában volt, mely alkalomból jubileumi kitüntetéseket adtak át a szakma kiemelkedő képviselőinek. A díszvendégek közül sikerült beszélnünk többek között a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett Schmitt Pállal, a kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívóval, volt köztársasági elnökkel, Réthy Bélával, a német ZDF népszerű magyar származású sportkommentátorával, Novotny Zoltánnal, a legendás sportriporterrel, Dr. Kamuti Jenővel, a világbajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes vívóval. Miután a korábbi sportvezető, a Nemzetközi Fair-Play Bizottság elnöke megtudta, hogy Kárpátaljáról érkeztünk, elárulta, hogy az édesanyja munkácsi származású, szüleivel háromévesen költöztek fel Budapestre. Megosztott velünk egy történetet is.

„1957-ben egy moszkvai versenyre tartva átutaztam Munkácson. Amikor megállt a vonat, szerettem volna leszállni a peronra, hogy lássam, hol is született édesanyám, de a kiskatona nem engedett le a vonatról, ez a mai napig fáj nekem” – mesélte a nemzet sportolója. Nem mellékesen három éve a győri kongresszuson Molnár Mátyásról, az M4 Sport műsorvezetőjéről derült ki, hogy kárpátaljai felmenőkkel rendelkezik.

A nők a sportban és a sportújságírásban

A kongresszus második napján „A nők szerepéről a sportban és a sportmédiában” címmel nemzetközi konferenciára került sor a Testnevelési Egyetem Athén termében. Az előadók között volt Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora, Gál Andrea, az egyetem Társadalomtudományi Tanszékének vezetője, az öt amerikai elnök tanácsadójaként dolgozó Donna de Varona kétszeres olimpiai bajnok úszó, az Egyesült Államok első női televíziós sportriportere, Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest humán főpolgármester-helyettese, Gianni Merlo, a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) elnöke, dr. Csisztu Zsuzsa, az MSÚSZ alelnöke, aki saját tapasztalatairól beszélt. Elmondta, mennyire nehéz volt nőként érvényesülnie ebben a szakmában, de ugyanakkor hisz benne, hogy a teljesítménynek nincs neme. Szinte erre reflektálva zárta Hosszú Katinka háromszoros olimpiai, hétszeres világ- és tizennégyszeres Európa-bajnok magyar úszónő úgy előadását, hogy „bárcsak megélnénk azt is, hogy néhány év múlva fordított konferenciát tudnánk tartani a férfiak szerepéről”. Az ezt követő panelbeszélgetés résztvevői, a moderátor szerepét betöltő Charles Camenzuli, AIPS Europe-főnök vezetésével tovább boncolgatták a témát.

Három újabb taggal bővült az MSÚSZ

A nyolctagú kárpátaljai küldöttség számára fontos pillanat volt, amikor Szöllősi György az ebéd előtt ünnepélyes keretek közt átadta az új külhoni tagoknak a sajtóigazolványokat. Az együttműködési megállapodást az MSÚSZ és Magyar Újságírók Kárpátaljai Országos Szövetsége (MÚKSZ) három éve Győrben írta alá. Első körben öt kárpátaljai – Dunda György, Kőszeghy Elemér, Nigriny Szabolcs, Szabó Sándor és Zunko Barnabás fotóriporter – magyar újságíró jutott MSÚSZ-igazolványhoz. Tavaly a Kecskeméten rendezett kongresszuson három kárpátaljai taggal bővült a szövetség. Iváncsik Attila, az Ungvár 21 tévécsatorna munkatársa, a Kossuth Rádió kárpátaljai tudósítója, Jakab Lajos, a Kárpátinfo és a Kárpátalja hetilap sportrovatának szerkesztője és Horváth Sándor, lapunk főszerkesztő-helyettese kapta meg igazolványát. Idén újabb két kollégánkat, Simon Ritát és Magyar Tímeát, valamint Sterr Attilát, a TV21 Ungvár munkatársát vették fel a szövetségbe, így már 11 kárpátaljai tagja van a szakmai szervezetnek. Szöllősi György, az MSÚSZ egy hónapja újra megválasztott elnökének kezdeményezésére négy éve határon túli tagokat is felvesznek a szövetségbe, ez alatt az idő alatt több mint 50 külhoni taggal bővült az MSÚSZ.

BL-döntő a Groupamában

A nap további részében is a nők játszották a főszerepet. A kongresszus részvevői a Groupama Arénában megtekintették az UEFA női labdarúgó Bajnokok Ligája-döntőt. A látványos megnyitót követően a magyar származású Marozsán Dzsenifer góljával szerzett vezetést a Lyon, és onnantól kezdve nem volt megállás: a franciák a szünetben már 4–0-ra vezettek, és végül 4–1-re megnyerték a finálét a Barcelona ellen. Ez volt sorozatban a negyedik BL-diadaluk.

Történelmi Kárpátalja–Erdély mérkőzés

A hagyományoknak megfelelően a jubileumi kongresszus zárónapján a sporté volt a főszerep. A Hoffer-kupa kispályás labdarúgótornán hat csapat indult, a két hármas csoportban zajlott meccsek után az azonos helyen végzett együttesek játszottak egymással a helyezésekért. A torna történetében először kárpátaljai zsurnaliszták külön csapattal Kárpátalja néven neveztek. A Dunda György, Szabó Sándor, Zunko Barnabás, Nigriny Szabolcs, Walenta István, Jakab Lajos, Sterr Attila összeállítású gárda első ízben lépett pályára. Csapatunk leginkább senior korú volt, hisz a „legifjabb” játékos is elmúlt már 35, az átlag életkor pedig az 50-et súrolta alulról. Ennek ellenére nagy lendülettel vágtunk neki az első mérkőzésnek a Nemzeti Sport munkatársai ellen. A rutintalanság és az összeszokottság hiánya, valamint a két csapat játékosai közötti korkülönbségből fakadó színvonalkülönbség nemcsak a pályán, de a végeredményen is megmutatkozott, bár sokáig nem sikerült bevenni a kapunkat, de végül 4–0-ás vereséget szenvedtünk.

Második mérkőzésünk történelminek tekinthető, hisz az erdélyi PRESSing csapatával csaptunk össze. Az erdélyi kollégák szerint ez 70 év után történt meg újra, viszont a mi tájékozottságunk szerint először fordult elő ilyen. Gólt ezen a mérkőzésen sem sikerült szereznünk, sőt eggyel többet kaptunk, mint az elsőn. Becsületünkre legyen mondva, amikor a PRESSing először futballozott ezen a tornán, akkor 6–0-ás vereséggel mutatkoztak be. Így az ötödik helyért és a becsületgól megszerzéséért játszhatott az addigra sérülések miatt megfogyatkozott csapatunk. A másik csoport utolsó helyezettje, az NSO munkatársai ellen is derekasan küzdöttünk, de az akarás itt is kevésnek bizonyult, a Nemzeti Sport Online a hármas sípszóig öt góllal terhelte meg a kapunkat, amire nem tudtunk válaszolni.

Így hatodik helyen zártuk a tornát, amelyen számunkra nem is az eredmény, hanem a részvétel volt a legfontosabb. Akárcsak tavaly, az idén is a Nemzeti Sport csapata nyerte meg a Hoffer-kupát, miután a döntőben 1–1-es rendes játékidő után hétméteresekkel 2–1-re legyőzték az újságíró-válogatottat. A bronzérmet a Sport TV hódította el, miután 6–0-ra legyőzték a PRESSinget. Az első ízben kiírt Thékes-kupa teniszversenyen Kádár Zoltán (Marosvásárhelyi Rádió) diadalmaskodott. A második helyen Pajor István (Hetek) végzett, a bronzérem Halmágyi Zsolté (sportfoto.ro) lett. A díjakat Gianni Merlo, az AIPS elnöke, Mubarak al-Boainin, a katari Sportújságíró-tanács tagja és Szöllősi György, az MSÚSZ elnöke adta át.

A hétvége alatt számos világhírű sportolóval, ismert sportújságíróval, kommentátorral és sportvezetővel találkoztunk, úton hazafelé elképesztő mázlink volt, ugyanis az M3-as autópálya egyik benzinkútján belebotlottunk Marco Rossiba, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányába, akivel sikerült egy közös fotót is készíteni az amúgy is színes hétvégi fotóalbumba.

Szabó Sándor

(Budapest-Ungvár)