Az ukrán parlament szerdai rendkívüli ülésén még csak napirendre sem vette a két napja beiktatott új elnök, Volodimir Zelenszkij egyik beterjesztett törvényjavaslatát sem.
Leszavazták a képviselők, hogy napirendre kerüljön a választási törvényt módosító javaslata, amelyben az államfő kezdeményezte az áttérést a vegyes rendszerről a tisztán pártlistásra, valamint az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöb leszállítását három százalékra. Az indítvány tárgyalását mindössze 92 képviselő támogatta a szükséges 226 helyett.
Nem tűzték napirendre a választási folyamat során zajló közbeszerzésekről szóló előterjesztését sem, mivel emellett is csak 127 képviselő szavazott. Megvitatandó kérdés hiányában Andrij Parubij házelnök berekesztette az ülést.
Ellenben a mandátumokhoz minden áron ragaszkodó képviselők egy csoportja az alkotmánybírósághoz készül fordulni a parlament feloszlatásáról hozott államfői döntés miatt – közölte Andrij Parubij házelnök a törvényhozás mai rendkívüli ülésén, hozzátéve, hogy ő is támogatja a kezdeményezésüket.
A házelnök kijelentette, hogy szerinte ellentétes az alkotmánnyal a törvényhozás feloszlatása. Érdekes ez a fordulat, mert tegnap még arról szóltak a hírek, hogy az új államfő egyezségre jutott a frakciókkal és nem lesz akadálya a július 21-re kiírt előrehozott választásnak.
Volodimir Zelenszkij elnök hétfői beiktatásakor mondott beszédében jelentette be, hogy feloszlatja a parlamentet, majd kedden kiadta az erről szóló rendeletet, amely hatályba lép, mihelyt megjelenik a hivatalos közlönyben. Zelenszkij a parlament feloszlatását azzal indokolta, hogy a jelenlegi törvényhozás iránt rendkívül gyenge a lakosság bizalma – a felmérések szerint mindössze négyszázalékos a támogatottsága –, jogi szempontból pedig a kormánykoalíció már évek óta nem létezett, miután a három kisebb koalíciós társ, a Batykivscsina, a Szamopomics és a Radikális Párt kilépett a koalícióból, a bennmaradó két nagy pártnak, a Porosenko Blokknak és az Arszenyij Jacenyuk volt miniszterelnök vezette Népfrontnak összesen együtt már nem volt többsége a törvényhozásban, de ezt szituatív többséggel egyensúlyozták. Az államfőnek az alkotmány jogot biztosít arra, hogy ha több mint harminc napja nincs kormánykoalíció, feloszlassa a parlamentet. A Népfront azonban a múlt héten bejelentette, hogy kilép a kormánykoalícióból, amivel az megszűnik létezni, és felhívta a pártokat egy új, parlamenti többséget élvező koalíció megalakítására. Erre pedig az alkotmány 30 napot biztosít a parlamenti frakcióknak, és ez idő alatt nem oszlatható fel a törvényhozás.
Parubij kijelentette: nem talált az alkotmányban olyan pontot, amely felhatalmazná az államfőt arra, hogy megítélje, létezik-e a koalíció vagy sem. Leszögezte, ezért ő a koalíció felbomlásának időpontjaként a Népfront által bejelentett 2019. május 17-ét tekinti, s ettől a naptól számítva kezdődött el az a harmincnapos időszak, amelyet az új koalíció megalakítására biztosít az alkotmány.
Közölte, hogy egy elnöki rendelet végrehajtását sem a parlament, sem a törvényhozás elnöke nem állíthatja le, csak a bíróság állapíthatja meg róla, megfelel-e az alkotmánynak.
