Egy városi legenda szerint Albert Einstein azt mondta: ha kipusztulnának a méhek, az emberiség csupán négy évvel élné túl eltűnésüket. Egyes becslések szerint a pillangók 53, a bogarak 49, a méhek 46 és a legyek 25 százaléka halhat ki az elkövetkező években. Minden pánikkeltés nélkül, abból valóban világméretű katasztrófa lehet, ha eltűnnek a beporzásért felelős rovarok. Ezért az Egyesült Nemzetek Szervezetének döntése értelmében május 20-a 2018-tól a méhek világnapja. Az ENSZ ezzel a méhészek helyzetére és fontosságára hívja fel a világ figyelmét. A dátum nem véletlen. 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, a szlovén származású Anton Jansa. Mi a helyzet Kárpátalján a méhészet terén? – kérdezte a KISZó Kiss Róbert kisdobronyi méhészt.
– Egyetért az Einsteinnek tulajdonított kijelentéssel?
– A mézelő méhek szerepét nem szabad alábecsülni, de az is túlzás, hogy csak egyedül ők végzik az élet fennmaradásához szükséges beporzást. Poszméhek, darazsak, cincérek, hangyák és jó néhány más rovar függ ettől a táplálékforrástól kisebb-nagyobb mértékben, tőlük meg a beporzandó növények. A kölcsönhatás erőssége változó, de a beporzók hiánya nyilván beláthatatlan káros hatásokkal járna, hiszen a beporzandó növények eltűnését eredményezhetné. És ez persze fordítva is érvényes. Csak egy példa: Délkelet-Ázsiában az elmúlt időben jelentősen megcsappant a méhcsalások száma, jelenleg egy család munkáját 150 ember végzi el a mezőgazdaságban.
– Mi jelenti a legnagyobb veszélyt a méhekre?
– A probléma emberi eredetű, elsősorban a helytelen vegyszerhasználat okozza. Egyes méhfajok nehezen tudnának életben maradni az ember által teljesen átformált világban, ráadásul a környezeti károk mellett az életterük is szűkül. Tavasszal nekem is volt méhpusztulásom. A vizsgálatokból kiderült, hogy az egyik nagy agrárcég gyomirtóval permetezte le a településkörnyéki földeket. Ez mérgezte meg a méheket. A probléma abból fakad, hogy a mezőgazdasági vállalatok nem mindig tájékoztatják a méhészeket, pedig ez kötelező lenne. A baj megelőzhető, ha előre tudjuk, mikor és hol permeteznek. De hallottam már olyanról is, hogy a méhek nem találnak vissza a kaptárba, amit szintén egy, a mezőgazdaságban használt vegyszer okozza.
– Mennyire népszerű a méhészszakma?
– Egy időben nagyon kevesen foglalkoztak ezzel, mostanában egyre többen vagyunk. Nekem is van két tanítványom, akiket mostanában kezdett érdekelni a méhészkedés, és még ketten érdeklődnek, iránta. Van, aki méhcsaládokkal foglalkozik van, aki mézeléssel.
– A piac telített, hogyan lehetünk biztosak abban, hogy jót választottunk?
– A tévhitek ellenére a kristályosodó méz nem hamis. Egy bizonyos idő után minden méz kikristályosodik. Figyelem, az akácméz jóval később, mint a többi fajta. A hamis méz pedig megőrzi szirup jellegét! Van a Forgatás-teszt, akik erre a módszerre esküsznek, azok szerint a zárt üveget állítsuk a feje tetejére, és ha a benne lévő buborékok gyorsan haladnak felfelé, a méz túlságosan híg, sok vizet tartalmaz, valószínű, hogy hamisított. Van továbbá a tapintásteszt, csak annyit kell tenni, hogy egy csepp mézet az ujjaink között el kell dolgozni, az igazi méz felszívódik, a hamis össze vissza fog ragadni, de a bőrünk nem issza be. Ennek oka, hogy tele van cukorral, vagy egyéb édesítőszerrel. Egyébként én azt sem tartom életszerűnek, amikor valaki csak akácmézet árusít, mert vidékünkön nincsenek olyan nagy elterjedésű akácosok, hogy csak annak a virágpora kerüljön a kaptárba.
– Mi határozza meg a méz árát?
– Furán fog hangzani, de legfőképp a cukor ára, és nem azért, mert abból készült a méz. Hanem, amikor elvesszük a mézet a méhektől, azt pótolni kell. A téli időszakban cukros vízzel szoktuk helyettesíteni, hogy ne pusztuljanak el. Jelenleg 600-650 hrivnya egy zsák cukor, míg egy liter méz 150 hrivnya.
Szabó Sándor
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
