A héten a beregszászi Chizay Kishegy étteremben nemzetközi konferenciát rendeztek a kárpátaljai szőlészeknek és borászoknak. Elismert francia szakértők osztották meg tapasztalataikat, széles körű szakmai tudásukat egyebek között a borrégió és ezen belül a borvidékek létrehozásáról, a minőségi borkészítés követelményeiről, végül, de nem utolsó sorban a bormarketing fontosságáról. A megbeszélésre meghívott szőlészek és borászok meghatározták az ágazat lehetséges stratégiai irányvonalait, sürgették a Kárpátaljai Szőlészek és Borászok Szövetségének létrehozását. Vajon milyen kihívásokkal kell szembenéznie vidékünk magyar borászainak? – kérdezte a KISZó Nagy Lászlót, a Nota Bene családi borászat vezetőjét.
– Hogyan határozná meg Kárpátalja borászati irányvonalát, jó úton halad az ágazat?
– Ahogy az a konferencián is elhangzott, az lenne a legfőbb cél, hogy bejegyeztessük a kárpátaljai szőlőültetvényeket, szőlő- és borfajtákat, amiket jellemzőn a régióban termelnek, mint egyfajta helyi különlegességet. Erre azért van szükség, hogy levédjük a borainkat, ezeket ne tudják hamisítani. Európában már nagyon régóta így működik. Hogy jobban megértsük, ez olyan, mint Magyarországon a Tokaji, a Villányi vagy az Egri borvidék, ahol meghatározott területen meghatározott szőlőfajtákat termelnek és egy márkanév alatt adják el a borászok. Tehát tokaji bort csak Tokajban szüretelt szőlőből lehet készíteni. A tájjellegű borok újbóli elterjesztése és a kulturált borfogyasztás meghonosítása jelentheti a kitörési pontot. A franciák az egyesülést szorgalmazzák, de ami a szovjet érát illeti, ebben rossz tapasztalataink vannak. Az emberek mindent betettek a közösbe, viszont kapták nem vissza a tulajdonukat.
– Tavaly megalakult a Kárpátaljai Magyar Borászok Szövetsége. Milyenek az első tapasztalatok?
– A szervezet szakembereket tart fent szaktanácsadásra, a magyar állam támogatásával laboratóriumhoz jutottunk, amivel elvégezhetők az alapvető mérések. Ez komoly előrelépés számunkra.
– Mik a legégetőbb megoldásra váró problémák a kárpátaljai szőlészetben, borászatban?
– A tavaly tavasszal elfogadott törvénnyel, vagyis a kisüzemi bortermelői státusz bevezetésével csökkentették a termelők adminisztrációs terheit, ugyanakkor számunkra továbbra is elérhetetlen a nagykereskedelmi értékesítés. Leginkább azért, mert az előírásoknak megfelelő technológiai berendezések beszerzése óriási kiadásokat jelent egy kistermelő számára, amit egyszerűen nem tudunk kigazdálkodni. A megfelelő minőség eléréséhez erjesztő tartályokra, hűtőberendezésekre, hőmérsékletszabályozásra alkalmas helyiségekre van szükség. Komoly nehézséget jelent továbbá, hogy sokan hosszú ideje nem tudják rendezni tulajdonjogi vitáikat, emiatt sok borász arra kényszerül, hogy más régiókban vásárolja az alapanyagot. Ez befolyásolja a végeredményt, hisz egy borász akkor szüretel, amikor jónak látja, és annyira terheli meg a szőlőtőkéjét, ami minőséget hoz. Viszont egy szőlész abban érdekelt, hogy minél nagyobb szőlőmennyiséget tudjon eladni, ami a minőség rovására megy. Rengeteg buktatója van még ennek a rendszernek.
– Az állam hogyan segíti vagy nem segíti az ágazat szereplőit?
– Szőlőtelepítésre lehet ugyan pályázni, de olyan feltételekkel, amelyeknek szinte lehetetlen megfelelni. Több kollégámnak azzal kell szembenéznie, hogy az Egán Ede gazdaságfejlesztési programban nyert pályázati támogatás után az adóhivatal 18,5 százalék adót szeretne behajtani tőlük. Ez nem segítség, sokkal inkább hátráltatás.
– Őrök kérdés, kell-e a jó bornak cégér?
– Konferencia keretében is szó esett a marketing fontosságáról. A külcsíny a bor csomagolásával kezdődik. Sokkal jobban és magasabb áron eladható egy dizájnos címkével ellátott üvegpalackos bor, mint ha ásványvizes flakonba töltve árusítanánk azt. Sajnos sok turistának a kárpátaljai bor hallatán műanyag flakonos, út mentén árusítják zavaros lőre ugrik be elsőre. Ez ellen küzdenünk kell, adni kell az igényességre. A borfesztiválok színvonalán is van még min javítani, sajnos a műanyag poharas kóstolást többszöri próbálkozásra sem sikerült száműzni a fesztiválokról. Pedig ez az alap nyugaton.
Szabó Sándor
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
