Új vezetés, új remények. Az előrehozott parlamenti választások után a nép várakozásokkal vág neki a jövőnek. De van-e okunk a bizakodásra? Dmitro Razumkov, a Nép Szolgája politikai erő elnöke televíziós nyilatkozatában reformok soráról beszélt.
A tervek egyike a földeladási moratórium feloldása. Hogy ez mikor lesz esedékes, arról nem szól a fáma. Razumkov szerint szükség van megfelelő törvénytervezetek kidolgozására. Népszavazás kiírását ebben a kérdésben nem tartja célszerűnek, hiszen még maga a referendum törvényi jellege sincs pontosan meghatározva.
Az ország területének közel 66 százalékára vonatkozik a földmoratórium. Ukrajna a mezőgazdasági termékek exportja tekintetében a világ egyik vezető országa, lehetőségeit viszont aligha használja ki teljesen.
– A mezőgazdasági rendeltetésű földek szabad adásvételéről szóló vita már az ország függetlenné válásának első évében elkezdődött. Azóta 4-5 éves rendszerességgel fellángol, majd alábbhagy, ugyanis ez kiváló választási téma – véli Szanyi Béla közgazdász. – A politikusok nagy része abban látja az Ukrajnára leselkedő legnagyobb veszélyt, ha a termőföldekre is kiterjed a szabad adás-vétel.
A legfájóbb viszont az, hogy azokat, akik annak idején a kolhozból végkielégítésként kaptak 1-2 hektár földet, senki nem kérdezi meg.
Érdekesség, hogy Ukrajnában az államtól kapott lakás, a városi tanácstól kapott építkezési terület, de még a vagyonjegyért vásárolt gyárak is szabadon cserélnek gazdát. A mezőgazdasági hasznosítású földterületek ellenben – más szóval „páj” – moratórium alá esnek.
– A legnagyobb pártok mögött azok a milliomosok állnak, akik 30-40 ezer hektár földet bérelnek potom áron. Ők nem érdekeltek a földek reális árú értékesítésében, hiszen 1-2 ezer hrivnya bérleti díjért cserébe használhatják a szegény ember tulajdonát – tette hozzá a szakember.
Szanyi Béla véleménye szerint
az új ukrajnai vezetésnek most már el kellene döntenie, kinek az érdekeit akarja képviselni.
– Ha továbbra is a 10-20 agrármilliomos áll az első helyen a néppel szemben, akkor marad a moratórium a mezőgazdasági földekre. De ha a több mint 2 millió „pájtulajdonos” falusi ember számít, akkor reális, piaci értéken – ami hektáronként 2-3 ezer dollár – megszervezi a piaci feltételeket.
Két évvel ezelőtt a Világbank felhívással fordult az ukrán törvényhozáshoz, hogy liberalizálja földpiacát. Az akkori parlamenti képviselő-testületnek még sikerült egy évvel elhalasztani a bevezetést. Ezután következtek az államfői és a parlamenti választások, így politikai akarat híján elmaradt a moratórium feloldása.
Ukrajna a 2018-as évben 22,5 milliárd dollárt veszített a tilalom fenntartásával.
Csuha Ivett
