Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma a legutóbbi ülésén jóváhagyta az angol nyelv egyetemi fejlesztéséről szóló tervezetét. A határozat többek között kötelezőként előírja a felsőoktatásba felvételizők legalább B1-es (küszöbszint) angol nyelvtudását. Az oktatási miniszter úgy fogalmazott, az angol nyelvoktatás egyik legnagyobb problémája az egyetemeken az, hogy a diákok különböző felkészültségi szinttel rendelkeznek. Így sem azok nem tudnak fejlődni, akik alapszinten tudják a nyelvet, sem pedig azok, akik már haladók, tette hozzá Lilija Hrinevics. Ennek kiküszöbölésére az oktatási minisztérium azt ajánlja, tegyék kötelezővé az egyetemek alapképzéseire felvételizők számára a B1-es angol nyelvtudást. A cél, hogy 2023-ra a diákok megfelelő szinten beszéljék az idegen nyelvet, amikortól is ez elengedhetetlen feltétele lesz a felsőoktatásba jelentkezésnek. Ha a végzős nem üti meg a szintet, még részt vehet az általános felvételi eljárásban, csupán a tanév kezdetéig el kell végeznie egy intenzív nyelvi kurzust, hogy behozza a lemaradását – számol be az osvita.ua hírportál.
A KISZó megkérdezte Borovszki Magdolnát, mennyire nehezítenék meg ezzel a kötelező küszöbszinttel az érettségizők dolgát? A Nagydobronyi Református Líceum angoltanára úgy vélekedett, szerinte nem lenne rossz ötlet, de fontos a kivitelezés is.
– Gyakran hozzánk sem azonos felkészültségi szinttel érkeznek a diákok, így tudom, milyen kihívások elé állítja az oktatót ez a tényező. Nálunk a gimiben van kezdő és haladó csoport, amiért nagyon hálás vagyok. Azzal egyetértek, hogy szükséges egy alapfelkészültség. Viszont annak, aki csak szakiskolába készül vagy nem is megy továbbtanulni, vajon feltétlenül szükséges-e fejtörést okozni? A baj az, hogy a következő tanévtől leveszik az óraszámokat a végzősöknél. Tavaly már lecsökkentették a tizedik osztályban, tehát már nem három, csak heti két óra állt a rendelkezésünkre, most már ez a tizenegyedik osztályban is így lesz. És ha
az utolsó két évben ilyen kevés óraszámban tanulják a gyerekek az idegen nyelvet, igencsak nehéz dolguk lesz a felkészülésben, és nekünk, tanároknak is a felkészítésben, hiszen kellenének az órák…
Kicsit ellentmondásos, hogy kötelezővé akarják tenni a vizsgát, s közben csökkentik az óraszámokat…
Az Ungvári Nemzeti Egyetem Idegen Nyelvi Tanszékének angoltanára szerint valóban nagy probléma, hogy a gyerekek különböző tudásszinttel mennek a felsőoktatási intézményekbe, ezért úgy tartja, az elképzelés jó, ám ehhez egységesíteni kellene az idegen nyelvtanulási tantervet is a középiskolákban.
– Átlagosan heti egy idegen nyelv órapár áll rendelkezésre félévente azoknak a diákoknak, akik nem angol filológián tanulnak – magyarázza Spenik Szilvia. – Jó lenne, ha azonos szintű tudással érkeznének, mivel az egyetemen nincs lehetőség a szintnek megfelelően tanulni az angolt, mindenki egy csoportban van, s egyes szakokon szaknyelvet tanulnak az első évfolyamtól, más szakokon általános idegen nyelvet.
Az én meglátásom szerint a fokozatosságra, a lépcsőzetességre kellene törekedni, mivel másképp borul az egész. Nem lehet visszafelé indulni, és fentről kezdeni a változást.
A diákoknak az egyetem alapképzésének a végére el kell sajátítaniuk a B2-es szintet ahhoz, hogy a mesterképzésre felvételizhessenek. A tanárnő elmondása szerint ez idő alatt sajnos sokan azok közül is leromlanak, akik amúgy jó angoltudással jöttek az egyetemre, mert rendszeres gyakorlás híján a négy év során sokat felejtenek.
Ezt támasztja alá az a hír is, amelyben közlik, az idén a végzősök harmada nem tette le a magiszteri idegen nyelvi ZNO-t. Az 55 186 mesterképzésre felvételizőből 17 677 bukott meg a vizsgán, amely a humán tantárgyakra (kivétel a filológia), a szociális tantárgyakra, az újságírásra, a nemzetközi kapcsolatokra, a vendéglátóiparra és a jogra specializálódó hallgatóknak elengedhetetlen a felvételihez.
Az idegen nyelvi tesztvizsgát hamarosan nem csak a mesterképzésre felvételizőknek, hanem minden alapképzést elvégző számára kötelezővé tennék,
mivel az ország gazdasági fejlődése nagyban függ az állampolgárok angol nyelvtudásától, vélekedett Lilija Hrinevics az egyik szakmai konferencián.
„Ukrajna a 32 nem angol nyelvű európai ország közül a 28. helyen áll az angol nyelvtudást terén. A nyelvtudás hiányában a szakembereink elvesztik a lehetőségeiket.” – jelentette ki az oktatási miniszter.
A minisztériumban a megoldást abban látják, hogy bármilyen egyetemi diploma megszerzéséhez igazolni kell a nyelvtudást legalább B1+ szinten, a mesterképzésre, doktorira felvételizőknek pedig B2-es szinten.
Simon Rita
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
