Nem könnyű manapság átvészelni egy-egy napot, hónapot, évet. Nincs ez másként az intézmények, hivatalok esetében sem. A városvezetők vállára sok teher nehezedik, s mindenki a saját lehetőségei szerint igyekszik megoldani a felmerülő problémákat, a feladatokat. Babják Zoltán hét éve igazgatja Beregszászt, s ez alatt az idő alatt sok pozitív változás tapasztalható a Vérke-parti városban. A polgármester maximalista, magasra tette a mércét, sohasem elégedett teljesen. A minap arra kértük, értékelje az elmúlt esztendőt, és árulja el, mit vár 2020-tól.
– Minden év tele van kihívásokkal, megoldásra váró problémákkal, projektekkel. Hogyan értékeli a 2019-es esztendőt?
– A terveink, amiket erre az évre ütemeztünk be, csak részben valósultak meg. Aki ismer, tudja, hogy maximalista vagyok. A munkatársaimmal együtt igyekszünk mindent megtenni azért, hogy a város, a fenntarthatóság, a lakhatósági, a közlekedési komfort napról napra jobb legyen, és fejlődjön. Az a feladatunk, hogy a várost lakhatóvá tegyük.
− Mit tart a legnagyobb problémának?
− Azt látjuk, hogy Kárpátalja lakossága csökken, azon belül Beregszász lakossága is. Rá kell jönnünk, hogy ez elsősorban a munkaerő-elvándorlás miatt van.
Ez az összes település nagy tragédiája, ezt kell megállítanunk.
Addig, ameddig gyenge a gazdasági helyzet, és erős a munkaerő-elvándorlás, nagyon nehéz behozni olyan befektetőket, akik adóbefizetésük által erősebbé tudnák tenni a közösségünket. Úgy vélem, a fafeldolgozó ipar évei sajnos meg vannak számlálva, ezért mindenben segítem azokat, akik ezen a téren tevékenykednek, de azt is látom, hogy a jövő a turizmusé és a mezőgazdaságé. A gyümölcs-, a zöldség-, a gombatermesztést, a méz- és a borkészítést kell támogatni, és mindent megtenni annak érdekében, hogy aki helyben igyekszik megkeresni a betevő falatját, ezt meg is tudja tenni.
– Szemmel látható a pozitív változás a városban: sorra újulnak meg az utak, utcák, terek. Meg van elégedve az elért eredménnyel? Folytatódnak a munkák 2020-ban?
– Beregszásznak hetven kilométernyi közúthálózata tartozik a mi fennhatóságunk alá, ezenkívül ott vannak a fő artériák, a megyei és országos jelentőségű utak, például a Munkácsi, a Bocskai, a Macsolai út.
A lakosok nem tudják, hogy ezeket az utakat nem lehet helyi költségvetési pénzből felújítani, ezekre a megye és a központi költségvetés kell hogy pénzt adjon.
A mi dolgunk az, hogy folyamatosan kérjünk. Az egyik legnehezebben járható út a Kígyós−Tasnád és a Macsolai út egy szakasza. Jövőre a Kiserdő utcát is fel fogjuk újítani, mert annak soha nem volt olyan burkolata, melyen civilizáltan lehetett volna közlekedni. Annak viszont örülök, hogy a felvett tempót tartani tudjuk.
– A mindenki által Hősök tereként ismert park tavaly teljes egészében újjászületett. Szeptemberben átadásra került a Budapest park is. Felavatták II. Rákóczi Ferenc lovasszobrát.
– A szobor elhelyezésében Beregszász önkormányzata százszázalékos partnere volt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek, melynek köszönhetjük, hogy Rákóczi lovasszobra méltó helyre került. Új szimbólummal, új látványossággal és történelmi elemmel gazdagodott városunk. A magyar kormány támogatásának köszönhetően a Budapest park jelentős része megújult (ahol a szobor is áll), amiért hálásak vagyunk. A járási tanács épülete előtti terület egyelőre maradt a régi. Reméljük, egyszer azt is sikerül felújítanunk, erre már kaptunk ígéretet.
– Kicsit más vizekre evezve. Tudjuk, hogy Kárpátalja sereghajtó volt a kistérségek kialakításában. Mostanra a Beregszász központú kistérség létrejött. Hogyan látja ennek jövőjét?
– Ez európai gyakorlat, amit adaptál az ukrán kormány az ukrán közigazgatásra. Mi ebben százszázalékos partnerek vagyunk, és úgy érzem, hogy ez valóban megerősíti az önkormányzatiságot. A közigazgatások karcsúsítása terheket vesz le az adófizetők válláról. Figyelemmel kísérem azokat a próbálkozásokat, melyeket az önkéntesség címszó alatt próbálnak kivitelezni bizonyos csoportosulások. De én úgy vélem, hogy a fenntarthatóság, anyagi stabilitás és az adminisztratív átláthatóság kell hogy irányítsa ezeket a dolgokat, és
én abban vagyok érdekelt, hogy minél jobban egyben tudjuk tartani a Beregszászi járást.
Ennek érdekében a beregszászi testület több mint egy évvel ezelőtt minden szomszédos településnek írt egy levelet, s engem személyes tárgyalásra jogosított fel. Én ezeket a lépéseket megtettem. Ebből kifolyólag Gát, Makkosjánosi, Badaló, Halábor, Kígyós, Nagybakta és Mezőgecse a Beregszászi kistérséghez tartozik majd. Kárpátalja kormányzója pozitív elbírálásban részesítette a kérelmünket, azt továbbítja a Miniszteri Kabinet felé, ahonnan a végleges megerősítést várjuk.
− Ez így mindenki számára előnyös lehet…
− Biztos vagyok benne, hogy sem Beregszászban, sem más településeken nincs megoldva minden probléma, feladat mindenhol van. Véleményem szerint a beregszászi infrastruktúra, a munkatársaim ki tudják szolgálni a csatlakozott településeket, természetesen az anyagi forrás vonzatában. Tudni kell, hogy Beregszásznak nem lesznek költségei más települések kapcsán, és más településeknek sem lesznek költségei Beregszász kapcsán, viszont vannak közös programok: a közvilágítás, az ivóvíz- és a csatornahálózat kiépítése, a szemétlogisztika. Ezek közös problémák, ezért közös programok is kell hogy legyenek.
Én minden elöljárót továbbra is polgármesternek fogom tartani, mert úgy gondolom, státuszában nem változtat a dolgon, inkább csak kevesebb feladat hárul rájuk.
De azokat a feladatokat, amiket csak hely- és emberismerettel lehet elvégezni, rájuk bízom. Véleményem szerint az összes településnek jó vezetője van, ezekkel a személyekkel kívánok a jövőben együttműködni.
– Elfogadták a jövő évi költségvetést. Milyen tervek megvalósításában gondolkodnak?
– Nagyon nehéz gazdasági évet zártunk, ezért nem is szeretnék a 2020-as költségvetésbe csillagászati terveket betenni, próbálunk a realitás talaján maradni, és úgy csinálni, hogy ne érjen bennünket kellemetlen meglepetés. Addig takarózunk, ameddig a takarónk ér, és ahhoz, hogy több pénzt tudjunk keresni, én csak lojálisnak tekinthető módszereket vagyok hajlandó alkalmazni. További nyomásgyakorlás az adófizetőkre az adott gazdasági-szociális helyzetben szerintem nem megfelelő módszer ahhoz, hogy több pénzhez jussunk. Meg kell találnunk a tartalékainkat, helyesen kell kezelnünk az értékeinket (földeket, ingatlanokat), ebben látok még plusz potenciált, ezért bízom a pozitív változásokban.
– Mit üzen a beregszásziaknak az ünnepi időszakban?
– Egy olyan országban élünk, amelynek a keleti részén háború van, amit mi is nehezen tudunk feldolgozni, ezért elsősorban békét szeretnék kívánni mindenkinek.
Az, hogy Beregszászban nem érezni, hogy keleten háború van, nem igaz, és nem igaz az sem, hogy a Majdanon történtek nem hatottak ki városunkra.
Mi stabil, és jól fejlődő Ukrajnában szeretnénk tovább élni. Megfelelő bérezéssel, megfelelő környezetben, megfelelő nyelvhasználattal. Ehhez persze több beruházásra van szükség, bízom benne, hogy potenciális partnereink tervei a jövőben megvalósulnak, lesznek új munkahelyek mind a mezőgazdaságban, mind az iparban és a turizmusban. És abban is bízom, hogy nyugati tapasztalatokat szerzett fiataljaink, munkavállalóink itthon kamatoztatják tudásukat.
Hegedűs Csilla
