Minden, amit az új választási törvényről tudni kell

A kijevi törvényhozás a decemberi év végi ünnepdömping előtt véglegesen megszavazta az új választási törvényt, aminek első olvasatát még a Petro Porosenko korábbi államfőhöz hű előző parlament hagyta jóvá. A végszavazásra benyújtott változatban persze több helyen is módosítottak az első verzióhoz képest, például eltörölték azt a nyilvánvalóan alkotmányellenes passzust, miszerint hatályos bírósági döntés hiányában, csupán a titkosszolgálat rosszallása miatt, bárki is eltiltható lenne a választásokon való indulástól. Az új választási jogszabály a parlament és a megyei önkormányzatok esetében megszünteti az egyéni választókerületeket, s eleve más-más lebonyolításban kerül sor a törvényhozási és a helyhatósági választásokra. Az elnökválasztás módja gyakorlatilag változatlan marad.

Kezdjük elemzésünket az önkormányzati választási rendszer leglényegesebb tudnivalóival. Másféleképpen zajlik majd a voksolás a 90 ezer lakos feletti és az ennél kisebb népességű tanácsokban. Azokban a városi, járási, települési önkormányzatokban, ahol a lakosság száma nem haladja meg a 90 ezret, a képviselőket egyéni választókerületekben választják meg. Egy-egy közösség minimum 2, s legfeljebb 4 képviselőt delegálhat a tanácsba.

Ez azt is jelenti, hogy például egy ezer lakosú község mondjuk két képviselőt ad, míg az ugyanabba a járásba tartozó 90 ezres város maximum négyet, ami meglehetősen nagy aránytalanságokat szülhet.

A megyei szintű önkormányzatokba és a 90 ezresnél nagyobb városok esetében nyílt pártlistás választási rendszer lesz érvényben, hasonló a parlamentihez. A szavazóknak pártot és az annak a listáján szereplő jelöltek valamelyikét kell majd megjelölniük. A 90 ezres lélekszámnál kisebb településeken polgármester úgy lehet valaki, ha legalább egy vokssal többet szerez a második helyezettnél, ám a 90 ezresnél nagyobb városokban a voksok 50 százalékára plusz egy szavazatra lesz szükség. Amennyiben ez nincs meg, a második forduló dönt, ahol már elég lesz az egyszerű többség is.

A következő parlamenti választás már nem lesz vegyes rendszerű, a megyei önkormányzati választási rendszerhez hasonlóan nyílt pártlistás voksolás határozza meg, mely jelöltekből válhat parlamenti képviselő.

Az országot 27 választókerületre bontják, amelyek határai gyakorlatilag megegyeznek a megyehatárokkal. Különbséget csak néhány helyen tesznek. Kijevben például két választókerület lesz, Dnyipropetrovszk megyében szintúgy, míg az önkényesen elcsatolt Krím-félsziget és Szevasztopol város lakosai Herszon megyében élhetnek alkotmányos véleménynyilvánítási jogukkal.

A bejutáshoz az induló pártoknak 5 százalékos választási küszöböt kell teljesíteniük, s a listán szereplő első kilenc jelölt automatikusan a rada tagjává válik.

Az előző olvasatban még 10 volt a garantált helyek száma, s noha az új államfő, Volodimir Zelenszkij a helyek radikális csökkentését szorgalmazta, az végül csupán eggyel lett kevesebb.

Amennyiben a nyári előrehozott parlamenti választás az új rendszerben zajlott volna, a következőképp nézne ki a helyzet. Az 5 százalékot 5 párt teljesítette, ők kilenc mandátummal szorozva összesen 45 képviselőt delegálnának automatikusan, a maradék 405 helyen a pártokra leadott konkrét szavazatszám alapján menne az osztozkodás. Az is szempont, hogy egy adott régióban mennyi voksot szerzett az adott párt, azaz elképzelhető, hogy valamely régiókban sokkal több mandátum jön össze, mint egy olyan helyen, ahol halványabban teljesített az adott politikai erő. Az új rendszerben felértékelődik a töredékszavazatok száma is, ami akár 2-3 pluszmandátumot is hozhat valakiknek.

Ellenben ez a szisztéma kizárja a függetlenként induló egyéni jelölteket.

Aki parlamenti képviselő szeretne lenni, ezentúl kénytelen lesz elkötelezni magát valamely párt mellett. Ez azt is jelenti, hogy amint 2019 nyarán elindult a három magyar független jelölt, a jövőben ez a gyakorlat már nem fog működni. S nyilván a két magyar párt listáján való indulás sem alternatíva, hiszen nehezen elképzelhető, hogy országos szinten teljesíteni tudnák az 5 százalékos bejutási küszöböt.

Magyarán: minden korábbinál problémásabb lehet a tavaly nyáron elveszített parlamenti jelenlét visszaszerzése…

Szakértők első reakcióikban két dolgot emelnek ki pozitívumként. Üdvözlik az egyéni választókerületek felszámolását, mert szerintük az csak az oligarchák strómanjainak kedvezett. Örvendetes a nyílt pártlista meghonosítása is, ami a konkrét jelöltekre leadott voksmennyiség alapján rangsorol, azaz nem azok kerülhetnek be listáról a parlamentbe – az első kilencet leszámítva –, akik elöl állnak, hanem azok, akikre a legtöbb szavazatot adták az adott régióban élő választók.

Dunda György

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó