Tóth Mihály alkotmányjogász véleménye az oktatási törvényről

2020. január 16-án az ukrán parlament 327 igen szavazattal elfogadta a 0901 sz., a teljes és általános középfokú oktatásról szóló törvénytervezetet. Jelzésértékű, hogy az Ellenzéki Platform – Az Életért és a Holosz frakciója kivételével minden más frakció és csoport (minden kárpátaljai választókerületből mandátumot szerzett képviselő) támogatta a tervezet elfogadását. A kormányzó Nép Szolgája frakció egymagában 234 szavazattal járult hozzá a döntéshez.

„Ezzel Ukrajnában gyakorlatilag befejeződött a nyelvek használatának az iskolai oktatásban való törvényi szabályozásának folyamata” – állapítja meg dr.Tóth Mihály alkotmányjogász, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke, aki a Kárpáti Igaz Szónak írt elemzésében rámutat:

„Megállapítható, hogy a politikai elit személyi összetételében, és a hatalmat gyakorló struktúrákban radikális változásokat hozó 2019. évi elnök- és parlamenti választások nem módosítottak ezeknek a nyelvhasználat kérdéséhez, és ezen belül az oktatás területén követendő nyelvpolitikához való hozzáállásán, viszonyulásán. Hiszen az Alkotmánybíróság № 10-р/2019 határozata a két választás között, a vizsgált törvény pedig az új felállású parlament által, a hatalmi pártfrakció teljes támogatásával, az előző parlament által 2019 májusában első olvasatban elfogadott szövegének megfelelően lett jóváhagyva.

E megállapításon túl, a korábbi irányvonal fenntartásának eltökéltségére utal az a körülmény, hogy ma már mindez nem csak egyes országok (például Magyarország) rosszallása mellett, hanem a Velencei Bizottság e kérdésben megfogalmazott radikális kritikája ellenére történik. Valamint erre utal az ukrán hatalmi szervek e folyamatot kísérő retorikája is, mely szerint e módosításokkal, történetesen:

– az EU hivatalos nyelvek viszonylatában az új nyelvi rezsimre való átállás határ idejének kitolása 2023. évre (Államnyelvről szóló törvény átmeneti rendelkezései),

– az EU hivatalos nyelvein való oktatás arányinak törvénybe foglalása,

– a magánintézmények feljogosítása az oktatás nyelvének megválasztásra,
egyetemben az Alkotmánybíróság № 10-р/2019 határozatával megtették a lehetséges engedményeket a magyar államnak, illetve az ukrajnai magyar kisebbségnek, valamint a Velencei Bizottság elvárásainak, és kiküszöbölték az alkotmányossággal kapcsolatos aggályokat is.

Természetesen mindez nagyon távol áll a valóságtól. Hiszen az Alkotmánybíróság döntése nem semmisítheti meg az alaptörvény előírásait.”

(Dr. Tóth Mihály elemzésének teljes szövegét a Kárpáti Igaz Szó legközelebbi, január 23-i számában olvashatják.)

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó