Munkácson civil összefogással kezdték el gyűjteni a rendkívül veszélyes hulladékot
Távirányító, óra, rádió, fényképezőgép, elemlámpa – csak néhány a mindennapokban használt készülékek körül, amit elem működtet. Miután lemerülnek, sokan egyszerűen a kukába, a háztartási hulladék közé dobják azokat. A tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek jelentős többsége nincs tisztában azzal, hogy a természetbe kikerülve veszélyes anyaggá válik az elhasznált energiaforrás, jelentős károkat okozva ezzel a földben és a talajvízben. Nyugaton bevásárlóközpontokban, nagyobb boltokban, tanintézményekben, önkormányzati épületekben kihelyezett speciális konténerekben, szervezett formában történik az ilyen elemek begyűjtése, megsemmisítése és újrahasznosítása. Annak jártunk utána, hová kerül Kárpátalján a veszélyes hulladék.
Rövid kutakodás után kiderült, hogy Ukrajnában egyetlenegy, lembergi székhelyű cég foglalkozott a használt elemek begyűjtésével és megsemmisítésével,
ám néhány hónapja bezárt az üzem.
Maxim Adamenko munkácsi idegenvezető, aki felkarolta a problémát. lapunknak elmondta, becslések szerint a gyár raktáraiban megközelítőleg 60 tonna megsemmisítésre váró szárazelem heverhet.
– Igyekszem környezettudatosan élni, munkámból kifolyólag sok időt töltök a természetben és gyakran elborzaszt, mennyire felelőtlenül bánunk vele – meséli Max. – Néhány hete ástam bele magam mélyebben az elhasznált elemek gyűjtésébe, jómagam is évek óta a hipermarketekben elhelyezett gyűjtőkbe dobálom ezeket, de érdekelni kezdett, innen hová is kerülnek.
Kiderült, hogy sehová.
Mármint lehet, simán a szemétben végzi, ugyanis az egyetlen lembergi székhelyű cég, amely a megsemmisítéssel és a feldolgozással foglalkozott, bezárt. Ekkor hozott össze a sors Xénia Medvedeva munkácsi zöld aktivistával, aki megtalálta a megoldást az égető problémára. Xénia gyűjtést indított a Facebookon egy speciális doboz beszerzéséhez, amihez én is csatlakoztam.
Adamenko közösségi oldalán elrettentő illusztrációkat, tényeket posztolt a használt elemek káros hatásairól, ezzel igyekezett felhívni a figyelmet a problémára. Bejegyzéseiben a teljes lélekszámra vetítette le a káros hatásokat. Ebből kiderült, hogy
a város területének 45 százalékát meg lehetne mérgezni a lakosság birtokában lévő használt elemekkel.
A kartonból készült gyűjtőkonténer 5000 hrivnyába kerül, ebben 10 kilogramm, kb. 400 darab használt elemet lehet összegyűjteni. Az összeg tartalmazza a doboz elszállítását és az elemek megsemmisítését, feldolgozását egy ezzel foglalkozó romániai vállalatnál. Tavaly ősszel ez a cég nyerte el a használt elemek megsemmisítésére kiírt állami tendert, ilyen engedéllyel az országban egyetlen más vállalat sem rendelkezik. Az első szálítmány néhány héten belül indul el a cég telephelyére.
A felajánlásokból néhány óra leforgása alatt két dobozra elegendő pénz gyűlt össze.
Munkácson ezek a héten lesznek kihelyezve, amely már most biztos, hogy kevés lesz, ugyanis az akció szervezőinek becslése szerint a háztartásokban felhalmozva többszáz kilogramm használt elem lehet. Abban bíznak, hogy idővel e dobozok a finanszírozását átvállalja az állam vagy a helyi önkormányzat.
– Hogyan fogadták a kampányt a munkácsiak?
– Sokakat sokkolt, mekkora környezetszennyezésre képes egy kis elem – mondta az idegenvezető. – Ugyanakkor hatásosnak bizonyult, ugyanis gyorsan összegyűlt a szükséges pénz. Az elemek és az akkumulátorok a környezetet rendkívül súlyosan szennyező anyagokat – mindenekelőtt higanyt, kadmiumot, ólmot, cinket, valamint lítiumot és mangánt – tartalmaznak.
Épp ezért tilos lenne ezeket a lakossági hulladékkal keverni.
Ha a kukába kerülnek, onnan a szeméttelepre jutnak, ahol összepréselik őket. Ezáltal a bennük tárolt sav beszivárog a földbe, s így szennyezi a talajt és a vizeket. A folyamat végén az ártalmas anyagok előbb-utóbb a szervezetünkbe kerülhetnek. Egyes kutatások szerint ezerötszáz liter vizet, 20 négyzetméter talajt szennyezhet be egy darab ceruzaelem.
Adamenko kiemelte, hogy ha az ember törődik a környezettel, akkor újratölthető elemet (akkumulátort) vásárol. Amellett, hogy környezetbarátabb, gazdaságosabb is, ugyanis egyetlen akkumulátor akár 400 elemet képes helyettesíteni. Így az újratölthető elemek valóban nagy szolgálatot tehetnek a környezetnek. Mégis sokan hagyományos elemet vásárolnak, pedig egyetlen elem megsemmisítése 12 hrivnyának megfelelő euróba kerül.
Max Adamenko kiemelte, nemcsak az elemek jelentenek komoly problémát vidékünkön. Azt látja, tapasztalja, hogy
a szelektív hulladékgyűjtés terén is gyermekcipőben jár a kárpátaljai lakosság.
Állítása szerint ez leginkább azon mérhető le, milyen sok hulladék úszik a kárpátaljai folyókban egy-egy áradás során. Vannak, akik tudatosan élnek és már elkezdték otthon a hulladékok szétválogatását, vannak, akiknek ehhez útmutatásra, tanácsra lenne szüksége.
– Utóbbiak miatt néhány hozzám hasonlóan gondolkodó emberrel úgy döntöttünk – többek között Fegyir Sándor idegenforgalmi szakember is csatlakozott ehhez –, hogy
ökológiai fesztivált szervezünk idén októberben Munkácson.
– Ennek keretében bemutatnánk, milyen alternatívák léteznek a háztartásba felhalmozott hulladék újrahasznosítására. Ígéretünk van arra, hogy a rendezvényre ellátogatnak a kiskörei vízlépcsőt üzemeltető állami vállalat képviselői, ugyanis tavaly itt 10 ezer tonna Ukrajnából érkezett kommunális hulladékot szedtek ki a Tiszából. Szeretnénk, ha az emberek szembesülnének azzal, milyen károkat okoznak az illegális szemétlerakással.
Szabó Sándor
