„Piroska” nincs életveszélyben, de a háziállatoknak van mitől rettegniük
A napokban egy vonuló farkasfalkát videózott le egy kihelyezett vadkamera a rahói járási Tiszabogdány (Bohdan) közelében. Ezzel egy időben helyi vadászok arról számoltak be, hogy őztetemet találtak a településhez közeli erdőben, amelyet farkasok téphettek szét. De olyan magányos farkasról is érkeztek hírek, amely éjszakánként a faluba is bemerészkedik. Potyis Lajost, a biológiai tudomány doktorát, egyetemi docenst, ungvári zoológust kérdeztük arról, hogyan lehet távol tartani a farkasokat? Egyáltalán, hány farkas lehet ma Kárpátalján? És mit tegyünk, ha találkozunk velük?
– Lehet tudni, hogy pontosan mekkora a farkaspopuláció Kárpátalján?
– Több családról is tudunk, ugyanis a vadon élő farkasok jellemzően családokban élnek. Roppant rejtőzködő állatfajról van szó, általában télen észlelik őket többet, ugyanis nagyobb területen vadásznak és jobban észrevehetőek a fehér hóban. A Nagybereznai járásban két területen is élnek farkasok, az egyik a Sóhát (Csornoholova) és Havasköz (Ljuta) környéke, a másik a szlovák–lengyel–ukrán hármashatár közelében Patakófalu (Sztuzsicja) térsége. Két falkáról tudunk, amely az Ungvári és Munkácsi járásban húzódó Makovecz hegygerincen él Kékesfüred (Szinyak) és Antalóc (Antalovci) között. Továbbá a Volóci és az Ökörmezői járásban is vannak családok, amelyeknek az élettere a szomszédos Lemberg és Ivano-Frankivszk megyére is kiterjed, gondolok itt elsősorban a Máramarosi- és a Csornahorai-havasokra, itt két-három falka portyázik. Az sem ritka, hogy a szomszédos Romániából ruccannak át hozzánk.
Pontosan nem tudni, milyen populáció lehet Kárpátalján, viszont az elmúlt évek alatt kiderült, hogy számuk folyamatosan nő.
– Egy farkasfalkában általában hány egyed van?
– A család egy ivarérett hímből és nőstényből, a fiatal utódokból, valamint egy-két idős egyedből áll, de minimum három tagú. Viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy téli időszakban a családok, a könnyebb táplálékszerzés, a préda becserkészése és elejtése miatt összeállnak egy falkába. A legutóbb Tiszabogdány közelében készült felvételeken jól kivehető, hogy ez két család lehetett.
– Mekkora területen mozognak?
– A szakirodalom szerint egy-egy farkascsalád territóriuma 150-250 négyzetkilométerre tehető. Ezen belül
a kifejlett egyedek 40-60 kilométert is megtesznek naponta, de a fiatal példányok felderítés céljából pár nap alatt 1000 kilométert is haladhatnak.
Ez nagyban függ attól, mennyire gazdag élelemben a terület, ahol élnek. A vadászat mellett e vadak a területüket is védik. A 2-3 évesek, amelyek kiválnak a családokból, a párválasztás és a saját falka megalapítása előtt nagy területet járnak be, mielőtt megállapodnának valahol. A párzási időszak a farkasok esetében ezekre a hónapokra tehető, a leginkább ilyenkor élénkek, ezért fordulhat elő, hogy télen több hasonló észlelésről érkezik jelentés.
– Van okunk félni a farkastól. Előfordulhat bárkivel is, amit a Piroska és a farkas című mesében olvashattunk?
– Nagyon ritkán fordul elő, hogy emberre támadnának. Az elmúlt 15 évben egyetlen ilyen esetről tudunk Kárpátalján.
A farkastámadás az ungvári járási Nagygajdoson (Hajdos) történt. Egy kutyát támadott meg egy idős egyed, az eb gazdája megpróbálta szétválasztani őket, ekkor harapta meg a farkas. Ezektől az állatoktól alapvetően nem kell tartani, ugyanis félnek az embertől. Ha észlelnek minket, szinte biztos, hogy elmenekülnek. A farkasok gyakori zsákmánya a háziállat. A legnagyobb veszélyben a kutyák vannak, amelyek néha messze elkóborolnak a lakott területektől. A hegyvidéki falvakban komoly problémát jelent ez. Néhány napja beszéltem havasköziekkel, akik arra panaszkodtak, hogy az utóbbi időben rengeteg kutya tűnt el a településről, vélhetően a farkasok végeztek velük.
Az viszont nem jellemző, hogy lakott területre bemerészkednének.
– A szürkefarkas 2001 óta fokozottan védett fajnak számít Magyarországon. Ukrajnában milyen besorolás alá esnek ezek az állatok?
– Ukrajnában nem számít védett fajnak, ugyanakkor a vadgazdálkodási szempontból károsnak számít, ami azt jelenti, hogy létszámukat kontrollálni kell. Vagyis bizonyos esetekben engedélyezett a kilövésük. Megjegyzendő Ukrajna számos nemzetközi állatvédelemre vonatkozó keretegyezményt írt alá az elmúlt időszakban. Az állatvédők arra törekednek, hogy a barnamedvéhez hasonlóan bekerüljön a Vörös Könyvbe. Jelenleg nincs velük komolyabb probléma, ugyanis élőhelyük elszigetelt, természetvédelmi területeken van.
A farkasnál komolyabb veszélyt hordoz az aranysakál elterjedése,
ugyanis nem őshonos fajról van szó, így nincs természetes ellensége. Egyébként gyakran összetévesztik ezt a két állatot.
– Annyira hasonlítanak egymásra?
– Nem, mégis megtéveszti az embereket. Az aranysakál nagyobb mint egy róka, de kisebb a szürkefarkasnál. Például a napokban is kaptam egy sakálkoponyát Árdánházáról (Ardanovo), azt hitték róla, hogy farkas. Néhány éve a kárpátaljai, sőt még az országos sajtóban is sokat cikkeztek az állítólagos csupakabra-támadásokról. Rövid utánajárás eredményeként kiderült, hogy nem a titokzatos vérszívó állat, rejtélyes lény áll a háziállatok elleni támadások hátterében, hanem az aranysakál, amely Magyarországról telepedett át vidékünkre. A sakál nem fél az embertől, a könnyű préda miatt gyakran bemerészkedik a hátsó udvarokba.
Szabó Sándor
